A 2010. decemberében településünkön megrendezett eseményekről az alábbi dokumentumban olvashat: Letöltés
Az eseményekről készült képek megtekintése a galériában
"Vidéke róna, földe jótermékenységű fekete föld, mely mívelőit ritkán csalja; de van kevés homokosabb része is."- Fényes Elek
Csém négyszázhetvenöt lakosú község Komárom-Esztergom megye északnyugati szögletében. Közúton és vasúton egyaránt megközelíthető. A település elnevezése valószínűleg személynévre vezethető vissza. Neve először 1209-ben fordult elő 'Cem' formában egy oklevélben, a későbbiekben pedig 'Chem' (1233) és 'Chemy' (1485) néven említették. A pannonhalmi főapátság birtoka volt. A török által 1547-ben elpusztított falu csak nehezen népesült be újra. A 18. sz. első felében Csém-puszta már az esztergomi érsek birtoka. 1848-ban 148 római katolikus és 3 református lakosa volt. A két világháború között egytantermes, katolikus tanyasi iskola működött a faluban. Közigazgatásilag korábban Mocsához, 1946-tól Kisigmándhoz tartozott, majd e két települést 1971. április 1-jével Nagyigmándhoz csatolták, s község közös tanács alakult. 1989. január 1-jétől önálló község.
A falu legrégibb épülete a Szent Anna római katolikus templom. Anyaegyháza Ács. A templom építési ideje nem ismert, de a helyi hagyomány úgy tartja, hogy a főbejárat fölötti felirat kezdő nagybeűiből összeálló római számok összegében rejtették el az építési idejét, ami ez alapján valószínűleg 1854 volt. A községben egy csoportos óvoda működik, általános iskolája viszont nincs. A gyerekek a közeli Nagyigmándra járnak iskolába. Művelődési Házában 200 fős nagyterem található. Itt működik az idősek klubja, valamint a falu 1100 kötetes könyvtára is.
A falu nevezetes szülötte Réthei Prikkel Marián Lajos esztergomi bencés paptanár, aki 1871-ben született és 1925-ben halt meg Balatonfüreden. Filológusként a régi magyar nyelvet kutatta, etnográfusként néptáncokat gyűjtött. 1916-tól az Esztergom és Vidéke című lapot szerkesztette. Csém gazdasági életében a ló- és szarvasmarha-tenyésztés, a 19. sz. végétől az Ácsi Cukorgyár közelsége miatt pedig a cukorrépa-termesztés játszott kiemelkedő szerepet. Kiváló talaján márkás körtét termelő gyümölcsösét nemrég számolták fel. Területén termelőszövetkezet nem jött létre, földjein a Komáromi Mezőgazdasági Rt. gazdálkodik. A lakosok közvetlen szükségleteit kielégítő helyi iparosok mellett ipari ágazat nem telepedett meg a faluban. Egyetlen ásványkincsére, a beton- és építési kavicsra települt kavicsbányája és osztályozója jelentős forgalmat bonyolít le.
A település infrastruktúrája jó. Vízvezetéke 1949-ben épült meg, telefonhálózata pedig a rendszerváltás utáni önkormányzati beruházások eredményeként 1993-ban. A falu útjai jó állapotúak, 1990 után kerültek burkolásra. A gázellátás 1997-ben valósult meg. A szilárd hulladékot az OTTO Rt. szilárd hulladéktároló helyén helyezik el. 2000-ben elkészült a község ivóvízkútja, és a Millenniumi Emlékpart átadásra került. Csém környéke kiváló kirándulóhely, kerékpározásra és sétákra egyaránt alkalmas. A községi sporttelep két szabványméretű füves futballpályája és öltözője kiválóan alkalmas pihenőhelyként és labdajátékok lebonyolítására. A Concó patak közelsége vonzó erőként hat a Vízparti hűvöst kedvelők számára. 2002-ben óvoda, 2003-ban orvosi rendelő, 2004-ben kultúrház, 2005-ben temető és ravatalozó valamint 2006-ban belterületi közúthálózat felújítása történt meg.