Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

Az áttörés 100. évfordulójának tiszteletére az Endresz Csoport Egyesület és a Jobb Komáromért Polgári Társulás kezdeményezésére a képviselő-testület Komáromot az „összetartozás városának” nyilvánította. 1919--ben a csehszlovák hadsereg elkezdte a Vix-jegyzékben odaítélt területek elfoglalását. A magyarok számára egyértelművé vált, hogy az ideiglenesnek gondolt csehszlovák megszállás állandósult, ezért április 30-ról május 1-jére virradóan több ponton támadást indítottak a megszállt városrész visszafoglalására.

A dél-komáromi, tatai és győri vagongyári munkásokból, tatabányai bányászokból, vörös katonákból, háborúból hazatért, és leszerelt katonákból álló 1700 - 3000 fős csapat megtámadta a csehszlovák helyőrséget. Kezdetben sikeresen nyomultak előre, de hajnalban a megszállók Érsekújvár felől a vasúton erősítést kaptak és megkezdték a két tűz közé került és lőszerhiánnyal küzdő támadók visszaszorítását. A hidakon és a Dunán menekülők közül a csehszlovák legionisták sok embert agyonlőttek, az Erzsébet-szigeten muníció nélkül maradt támadókat pedig egytől egyig kíméletlenül felkoncolták. Az áldozatokat 1919. május 4-én temették el az észak-komáromi katolikus temetőben. Sír-juk fölé 1929-ben síremlék került, a vasúti Duna-híd déli hídfőjénél pedig Komárom Város Tanácsa 1959. május 1-jén avatott emlékművet.

Tiszteletükre április 28-án több emlékmisét mondattak, míg április 30-án „Vérrel vagy érvvel” címmel emlékkonferenciát szerveztek. Május 1-jén az észak-komáromi katolikus temető volt koszorúzás, szintén ezen a napon emléktáblát avattak az Erzsébet híd déli hídfőjénél, ahol Georg Spöttle a Nézőpont Intézet elemzője és dr. Molnár Attila polgármester szólt az egybegyűltekhez. A vasúti hídnál pedig emlékkeresztet állítottak, itt Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke és Czita János alpolgármester mondott beszédet. Közreműködött többek között Boráros Imre Kossuth-díjas színművész.

Az elmúlt hétvégén folytatódott a sikerszéria, a Magyar Fudokan Karate Szövetség által kiírt százhalombattai országos bajnokságon összesen 21 érmet nyert a Filep Imre és Pataki László által vezetett tempós különítmény.



Filep Imre mester kiemelkedőnek értékelte a szereplést, külön öröm, hogy ebben idén a 16-17 éves korosztályban Pataki Bence, Buzás Tamás és Csajághy Levente egymással vívták a döntőket. Pataki nem mellékesen mindent megnyert, amiben elindult ezen a bajnokságon.

A verseny előtti napon a Tempo fiatal fekete övesei nagyszerű és sikeres bemutató körúton vettek részt Komáromban. Albert Patrik, Filep Ádám, Csajághy Levente, Buzás Tamás és Pataki Bence a Petőfi és a Feszty Iskola, valamint a Jókai Gimnázium tanulói és tanárai előtt mutatták be a shotokan-fudokan karate mozgásanyagát.

Eredmények:

Pataki Bence: kata 1. hely, Fudokan bajnok egyéni kumite 1. hely, Fudokan bajnok, csapat kata 1. hely

Buzás Tamás: egyéni kumite 2. hely, csapat kata 1. hely

Csajághy Levente: egyéni kata 2. hely egyéni kumite 3. hely. csapat kata 1. hely

Rigla Regina Amarilla: egyéni kata 1. hely, Fudokan bajnok egyéni kumite 3. hely

Bazsó Ákos Viktor: egyéni kata 2. hely egyéni kumite 3. hely. csapat kata 1. hely

Köteles Ákos: egyéni kata 1. hely Fudokan bajnok, csapat kata 1. hely

Parai Márton: egyéni kata 3. hely, egyéni kumite 3. hely, csapat kata 2. hely

Ravasz Benedek: egyéni kata 3. hely, egyéni kumite 3. hely, csapat kata 2. hely

Farkas Attila Richárd: egyéni kata 3. hely, csapat kata 2. hely

Farkas Bence: csapat kata 2. hely

Véber Éva: egyéni kata 3. hely, egyéni kumite 2. hely, Fudokan bajnok egyéni kumite 2. hely

Április 13-án Budapesten rendezték meg a torna diákolimpia országos döntőjét. A Petőfit két csapat és két egyéni versenyző képviselte a rangos megmérettetésen.

Az I. korcsoportos fiúk kiegyensúlyozott gyakorlataikkal kiérdemelték, hogy elnyerjék a "Magyarország diákolimpiai bajnoka" címet!

A csapat tagjai Mózes János Áron, Mészáros Milán Péter, Simonics Konrád, Kalmár Kende, Vörös Adrián volt. Mózes János egyéniben is egy tizeddel lemaradva az első helytől, ezüstöt érő helyen végzett!

Az I. korcsoportos lányok nagyon erős mezőnyben bemutatott szép gyakorlataikkal a 11. helyig jutottak. A csapat tagjai: Petrák Dorka, Sáfrány Johanna, Köbli Dorka, Halápi Petra, Nadalai Viktória, és Vörösházi Hanna Flóra volt.

A felsős tanulók egyéniben szerepeltek és szabadon választott gyakorlatokkal mutatkoztak be. Vigh Fanni és Kocsi-Horváth Eliza végül a középmezőnyben végeztek. Fanni a kötelező gyakorlatokkal döntőbe jutott.

Gratulálunk minden versenyzőnknek és felkészítőjüknek Vadkerti Ildikó testnevelőnek!

Immár 28. alkalommal rendezte meg Észak és Dél-Komárom önkormányzata a Komáromi Napokat. Városunk ünnepe ezúttal is a közös testületi üléssel kezdődött április 26-án, melynek az észak-komáromi Tiszti Pavilon adott otthont.

Az ülésen dr. Molnár Attila polgármester és dr. Baksa-Ströcker Renáta adták át dél-komáromi kitüntetetteknek a Díszpolgári címet, a Pro Urbe és a Polgármesteri díjakat.

Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testülete Komárom Város Díszpolgára címet adományozott Stubendek Lászlónak, Észak-Komárom korábbi polgármesterének. Komárom Városért emlékérmet vehetett át Horsa Istvánné, Grónai Sándor, Medveczky Szabolcs, Pekler Zalán és Sztaracsek Ádám. Az idei esztendőben Polgármesteri díjban részesült Turi Győzőné, ifj. Fellner Tibor és Tokodi Tibor (posztumusz).

Észak-Komárom képviselő-testülete az idei évben díszpolgári címet adományozott Koltay Gábor, Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művésznek, Dél-Komárom díszpolgárának. Pro Urbe-díjat kapott Kiss Péntek József pedagógus (posztumusz), a GIMISZ diákszínjátszó csoport, az ÉS?! Színház, a Vidám Iparisták Színjátszó Köre, valamint a VISZTA alapítója, rendezője, és Keszegh István matematika-fizika szakos tanár, a Selye János Gimnázium volt igazgatója. Polgármesteri díjat ez évben dr. Gustáv Skodácek sebész főorvos, Ferencz László mérnök, a helyi röplabda klub elnöke, Laboda Róbert, az Eötvös Utcai Alapiskola pedagógusa, a KompAkt „zöld” egyesület, valamint Vincze István 44 szeres válogatott labdarúgó, az észak-komáromi csapat vezetőedzője vehette át.

Komárom Város Díszpolgára
Stubendek László Észak-Komárom korábbi polgármestere

A Gömör-vármegyei Rimaszécsen született 1953-ban, régi tanítói családban. Az általános iskolát szülőfalujában, a középiskolát a nagyhírű kassai magyar ipariban végezte. Ezután a Brünni Műszaki Főiskola Villamosmérnöki Karának hallgatója lett. Friss diplomásként a komáromi hajógyárban kezdett el dolgozni. Ezután a mezőgazdasági gépgyárba került. A rendszerváltást követően a városi önkormányzat képviselő-testületének tagjává választották, majd hat éven át a város alpolgármestere volt. Az alpolgármesteri megbízatás után a 2000-es években az önkormányzat Városfejlesztési, majd a Nemzetközi kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottságának elnökeként vett részt Komárom fejlesztésében. „A két Komárom érdekében kifejtett munkássága elismeréseként“ 2005-ben Pro Urbe Komárom díjat kapott. A 2014-es önkormányzati választásokon Észak-Komárom polgármesterévé választották. Polgármesterként a két városrész, Észak- és Dél-Komárom közös, egy-Komárom tudat megerősítésén munkálkodott, ami mindig, kölcsönösen viszonzásra talált Dél-Komárom vezetésénél is. Továbbra is tevékeny szereplője a civil életnek jelenleg is. Több, mint tizedik éve elnöke Észak-Komárom egyik legrégibb és legnagyobb taglétszámú magyar szerveződésének, a városi Csemadoknak. Kiállításokat, előadásokat, hangversenyeket és fesztiválokat szerveznek. A Concordia vegyeskarban énekel és a Szent András-bazilikában orgonál. A Komáromi Imanapok egyik szervezője, és tagja a Magyar Egyházzenei Társaságnak és a Szent György Lovagrendnek. Vallja a két városrész – egy Komárom eszmét.

Komárom Városért (Pro Urbe) emlékérem
Horsa Istvánné néprajzi gyűjtő

1939-ben született Gután. 1969 és 1993 között a Komáromi 318. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet műszaki, építőipari tanára volt. Még aktív pedagógusként kezdte a múlt értékeinek fényképi gyűjtését az általa alapított iskolai Szakma- és Várostörténeti Szakkör vezetőjeként. Tanítványaival a helytörténeti szakkör keretében keresték és dokumentálták Komárom építészeti örökségét és a különböző szakmák neves helyi képviselőit. Több, azóta a múzeumba került kézirat, fénykép és videó őrzi e munkásság emlékét és szolgál a városra vonatkozó építés- és helytörténeti kutatások alapjául. A Komáromi Klapka György Múzeummal 1996-tól kezdett együtt dolgozni. Gyűjtési és dokumentálási tevékenysége egyfajta összekötő kapocs az otthon maradottak és az áttelepítettek között. Előadásai, kiállításai, valamint múzeumpedagógiai tevékenysége a különböző szakfolyóiratokban, mint a Néprajzi hírek, vagy a Honismeret is megjelennek. 2001-ben Komárom Város Polgármesteri-díjában részesült, emellett munkásságát itthon és több érintett felvidéki településen is elismerő és köszönő oklevéllel díjazták: így Naszvadon 2005-ben, 2011-ben és 2017-ben, és Komáromszentpéteren 2012-ben. Önkéntes néprajzi munkásságát a Néprajzi Társaság 2003-ban Sebestyén Gyula-díjjal ismerte el. Az Önkéntes Néprajzi Gyűjtő Szakosztályban évek óta aktív szerepet vállal. 2018-ban a Magyar Néprajzi Társaságtól Pro Ethnographia Minoritatum-Emlékérmében részesült, a határon túli magyar kisebbségek hagyományos kultúrájának kutatásában elért kiemelkedő eredményéért.

Grónai Sándor thai boxoló

Komárom városában született 1979-ben. Sportkarrierjét 1994-ben a komáromi Tempo Karate Egyesületben kezdte, Filep Imre mester tanítványaként. A karatéval eltöltött évek alatt többszörös országos bajnoki első helyezéssel, kétszeres Világkupa arany-, és kétszeres világkupa bronzéremmel, Közép-Európa kupa aranyéremmel, valamint stílus világbajnoki bronzéremmel öregbítette városunk hírnevét. A versenyzés mellett edzői és bírói tevékenységgel is építette sportágát. 2006-ban sportágat váltott kick-boxra és thai boxra így a győri Unicentrál Bulls Kick-Box és Thai Box Sportegyesületben folytatta munkáját. 2006 óta komáromi thai box világbajnok, négyszeres thai box Európa-bajnok, háromszoros K-1 Világkupa győztes, tizenegyszeres K-1 és thai box magyar bajnok, háromszoros K-1 szlovák bajnok, kétszeres K-1 cseh bajnok, K-1 osztrák bajnok és thai-box nemzetközi bajnok, valamint a K-1 és thai-box magyar válogatott sokszoros kerettagja. A kick-box és thai-box sportágban is a versenyzés mellett mind edzői, mind bírói tevékenységet is végez. 2009-ben saját sportegyesületet indított Alexandros Kick-Box és Thai box Sportegyesület néven.

Medveczky Szabolcs karmester

Budapesten született 1979-ben. Zenei tanulmányait ütőhangszeres-szakon először Budapesten, azt követően Győrött végezte. 2004. évtől a komáromi Egressy Béni Zeneiskola korrepetitora, majd 2005-től a mai napig is a Győri Nemzeti Színház megbecsült karmestere, korrepetitora, valamint zeneszerzője. Már gyermekkorában késztetést érzett, hogy a saját belső világát érő hatásokat a zene sokszínű nyelvén keresztül fejezze ki. Húszas évei elején még csak hangszereléssel és átírással foglalkozott. Első komolyabb műve a „Komáromi ünnepi mise” címet kapta, melyet 2009-ben mutattak be. 2010 tavaszán felcsendült első zongoraversenye, majd ezt követően Mikolasek Zsófiával együtt zenés mesejátékot írt az Egressy Béni zeneiskola növendékei számára, melynek bemutatóját 2011 tavaszán rendezték. Az „Ali Khodzsa és a bölcs kisfiú” története című mesejáték sikeres ősbemutatóját még két teltházas előadás követte. Számos sikeres produkciót készített Vizeli Csabával, a Magyarrock Dalszínház vezetőjével együtt is. 2012-ben Komárom Város Kultúrájáért Díjában részesült. 2015 nyarán megalakult a Komáromi Kamarazenekari Egyesület, amelynek Medveczky Szabolcs az elnöke azóta is. Az egyesület célja: Komárom és környéke zenei életének fellendítése, segítése, továbbá Észak- és Dél-Komárom zeneszerető közönségének minél szélesebb spektrumú zeneirodalmi ismeretinek bővítése. A város kulturális zenei rendezvényein való állandó részvétele mellett zenélési lehetőséget biztosít a zenei pályát választó fiatal tehetségek, valamint a muzsikát kedvelő és amatőr módon művelő zenészek számára is. Az általa vezetett kamarazenekar évente 4-5 koncertet ad többféle stílusban, magas színvonalon.

Pekler Zalán sportlövő

Tanulmányait a Petőfi Sándor Általános Iskolában valamint a Jókai Mór Gimnáziumban végezte Komáromban. 2009-ben ismerkedett meg a sportlövészettel és 2010 óta tagja a komáromi sportlövész klubnak. Az edzője Kisvárdai István, aki már több olimpikont is nevelt a magyar válogatottba. 2010 óta számos hazai és nemzetközi érmet sikerült szereznie. Az első egyéni országos bajnoki címet 2012-ben szerezte, azóta már több mint 25-szörös országos bajnok lett. 2019-re már négyszeres Európa Bajnoknak mondhatja magát és egyszeres világbajnoknak. Összesen 11 éremmel rendelkezik a junior Európa - és világbajnokságokról. 2018-ban a magyar olimpiai csapat tagja volt az Ifjúsági Olimpián, Buenos Airesben. Egyéniben itt kilencedik helyezést ért el míg vegyes párosban aranyérmet szerzett, így ifjúsági olimpiai bajnoknak mondhatja magát. Az elmúlt két évben két világcsúcs részese is volt. Az elsőt a 2017. évi világbajnokságon lőtték csapatban, amely csúcs azóta is fenn áll. A második világcsúcsát egyéniben sikerült elérnie a 2017. évi 50 méteres junior Európa-bajnokság 60 méteres fekvő versenyszámában. 2018 óta a magyar sportlövő válogatott olimpiai kerettagja, s fiatal kora ellenére már ott szeretne lenni a 2020-as Tokiói olimpián amire reális esélye van.

Sztaracsek Ádám cukrász

1993-ban született cukrász szülők legkisebb gyermekeként. Ádám 3. fiútestvére Jánoska döntött úgy, hogy tovább viszi a cukrász szakmát, azonban egy betegség következtében fiatalon életét vesztette. Családi cukrászdájuk a fiúkról kapta a nevét, így lett Jánoska cukrászda. Ádám az orvosi pálya felé nyitott volna, azonban érettségi után 2012-ben úgy határozott, hogy kitanulja a cukrász szakmát. Eleinte kicsit nehézkesen ment, azonban folyamatosan fejlesztette, képezte magát a cukrászati az artisztika munkák, a karamell munkák, a dísztorták, a fagylaltok, és a desszertek területén. 2018-ban a Magyarország tortája versenyen döntős lett 2 tortával is, végül a Komáromi kisleány tortával sikerült elhoznia az első helyezést, így komáromi lett az ország tortája. A tavalyi évben az év fagylaltja versenyen kézműves kategóriában bronzérmet és közönségdíjat is magának tudhatott.

Polgármesteri díj
Turi Győzőné

Sok ezernyi komáromi családhoz hasonlóan Turi Győzőné életét, sorsát is döntően meghatározta a XX. századi magyar történelmi tragédia: a felvidéki magyarságot sújtó kitelepítés. A család – követve a többi felvidéki magyart- Komáromba költözött. A honvágy a Duna másik oldalán fekvő Izsa közelébe hozta őket, s Szőnyben települtek le. A sok, hozzájuk hasonló sorsú család szoros közösséget hozott létre a városrészben. Az általános iskolát már Szőnyben kezdte, majd a Jókai Mór Gimnáziumban érettségizett. Több szaktanfolyamot is elvégzett, s könyvelőként dolgozott, mindig komáromi munkahelyen. Munkáját kiváló dolgozó kitüntetéssel ismerték el. Igazi közösségi lényét az a vezérelv kíséri, hogy tenni kell embertársainkért, de tenni mindig csak felelősséggel szabad. Alapítója a Szőnyért, Molajért Cselekvők Közösségének, alelnöke a Városunkért Klubnak. Szorgalmazta városunk aktív tagjainak csatlakozását a világ magyarságáért síkra szálló Panoráma Világklubhoz, ennek komáromi elnökeként Wass Albert estet szervezett a komáromiak nagy örömére. Férjével együtt egyik vezetője a természetjáró szakosztálynak, bejárták hazánk szép tájait. Többször sikeresen teljesítette a Gerecse 50-et, a Vértes 50-et, és az Írottkő 70-et. Évente rendszeresen részt vett a Magas-Tátrai Túrán. Majd 30 éve járja Erdély tájait, 2006-ban nyerte el, s büszkén viseli a Tiszteletbeli székely címet. Erdélyben részese volt a Madarasi Hargitán állított kettős kereszt és a Nyerges tetőn állított kopjafa megszületésének. Nélkülözhetetlen tagja a felvidékiek sorsának megmutatását felvállaló Kecskés László Társaságnak és a Rákóczi szövetség komáromi alapszervezetének. A keresztényi értékek mentén ezer szállal kapcsolódik az egyházi közösségekhez is. Wass Albert írta: „minden ember egyforma, de az ember annyit ér, amennyit a közösség érdekében dolgozik”. Turi Győzőné, - izsai felvidéki gyökereit soha nem feledve - életerejét, szervezőkészségét új szülőföldje, szeretett városa, Komárom szolgálatába állította.

Ifj. Fellner Tibor

1976-ban született Szőnyben. Családja révén tősgyökeres koppánymonostori, melyre mindig büszke volt. Asztalos mesterként dolgozik, munkáját nagy szeretettel és kellő szakmai tudással végzi. Folyamatosan képezte magát, hogy hivatását kifogástalanul végezhesse. A Monostori Kulturális Egyesület alapító és elnökségi tagja. Az egyesület rendezvényeit szívügyének tekinti, fő szervezője az augusztus 20-i megemlékezéseknek, de a költészet napja, Luca nap, húsvéti állatsimogató, falunap, szüreti felvonulás mind-mind a nevéhez fűződik. A Monostori Dalárdának szintén alapító tagja. Szabadidejében elhivatottan foglalkozik Koppánymonostor helytörténeti kincseinek felkutatásával, ötletadója volt a Dózsa György Művelődési Házban található, Legát István gyűjteményéből 2017-ben nyílt „Monostori mesterségek” című állandó helytörténeti kiállítás létrejöttének, melyet kétkezi munkájával is segített. Önzetlen munkájával mindig támogatja a monostori művelődési ház körüli fenntartási feladatokat, nevéhez fűződnek a monostori hirdető táblák és a Komárom Város Önkormányzata által állíttatott Trianon-emlékharang fából készült szerkezete is a keze munkáját dicséri. Jelenleg saját ötletének megvalósításán, egy állatsimogató létrehozásán dolgozik.

Tokodi Tibor (posztumusz)

Móron született 1949-ben, felvidéki magyar család gyermekeként. Középiskolás diákéveit a Komáromi Jókai Mór Gimnáziumban töltötte, ahol 1967-ben érettségizett. Műszerész végzettséget szerzett. Informatikusként, rendszergazdaként 23 évet dolgozott a Komáromi Polgármesteri Hivatalban. A 90-es évektől tevékenyen részt vett az országgyűlési és a helyi önkormányzati választások lebonyolításához szükséges informatikai rendszer működtetésében. Sportszeretete már kamaszkorában megnyilvánult, diákéveiben rendszeresen részt vett az atlétikai versenyeken, a labdarugó és kosárlabda tornákon. A labdarúgás iránti szenvedélyét híven tükrözte, hogy játékvezetői képesítést szerzett. A rendszeresen vezetett mérkőzéseket a megyei bajnokságban. A ’90-es években aktívan részt vállalt a Komárom-Komarno Nemzetközi Utcai Futóverseny szervezésében. A sport iránti elhivatottsága, különösen a kézilabda iránti szenvedélye vezette arra, hogy munkája mellett ellássa a Komáromi Atlétikai Klub Elnöki tisztségét. Tőle telhetően mindent megtett annak érdekében, hogy a női és férfi kézilabda csapat egyre feljebb és feljebb léphessen a ranglistán. Évente megszervezte az Új Kenyér Kupát. Örök szenvedélye volt a tenisz is, amit nyugdíjasként is fáradhatatlanul űzött. Játékszeretete sokakat magával ragadott, igyekezett átadni játéktudását.

Dr. Molnár Attila polgármester és Keszegh Béla észak-komáromi városvezető a Komáromi Napok programfüzetében olvasható közös köszöntőjükben így fogalmaztak „Komárom egy város, mely a Duna két oldalán, két ország területén helyezkedik el. E gondolat szellemiségének jegyében Észak- és Dél-Komárom önkormányzata idén immár 28. alkalommal rendezi meg közösen a Komáromi Napokat. A programsorozat kezdete április 26. kitüntetett dátum közös történelmünkben. 1849-ben e napon az egyesített hazai erők sikerrel tartóztatták fel a sokszorostúlerőben lévő császári csapatok ostromát! Az elmúlt közel három évtized alatt a rendezvény térségünk legnagyobb, legszínesebb programot kínáló, magas színvonalú produkciókat felvonultató szezonnyitó fesztiváljává nőte ki magát.”

A korábbi hagyományt folytatva idén is a dél-komáromi Jókai liget és az észak-komáromi Klapka tér és környéke szolgált helyszínéül a programoknak.

Április 24-én rendezték meg a II. Aranycsapat Kupa – Kárpát-medencei nemzetközi teremlabdarúgó tornát középiskolások részére, amelyen számos magasrangú vendég mellett részt vett Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke is. Szintén e napon mutatta be a Magyarock Dalszínház Az elátkozott királylány című zenés mesejátékot a Jókai moziban.

Április 25-én délelőtt kezdődött a hagyományos történész konferencia a Monostori erőd falai közt, míg délután a Klapka György Múzeumban nyílt meg a „Csataképek - Komárom az 1848/49-es szabadságharcban” című tárlat. Szintén e napon 19.00 órától mutatta be a Klapka című rockmusicalt a Magyarock az észak-komáromi Tiszti Pavilonban.

Április 26-án az erődben a Tengerészeti emlékműnél koszorúzás vette kezdetét, majd miközben a Brigetio Tavernában épp folyt a Szót kérünk! ifjúsági konferencia a Szabadság téren 11 órakor az Egressy Fúvószenekar műsora után került sor a hivatalos megnyitóra. A komáromi csata emléknapján Észak- és Dél-Komárom képviselőtestülete idén is megtartotta közös ünnepi testületi ülését, ezúttal a Duna északi partján, a Tiszti Pavilon dísztermében. A ceremónián került sor a kitüntető címek átadására.

Délután a Jókai ligetben, a Bridgestone színpadon kezdetét vette háromnapos fesztivál, melyet idén is a Szabó Ferenc által dirigált Egressy Fúvószenekar vezetett fel. Este a Blues Walkers, a Neoton sztárjai és Vincze Lilla koncerteztek. A Magyar Lovas Színház idén ünnepelte fennállása 15. évfordulóját. A jubileumra háromnapos gálaelőadással készültek, melynek premierjére szintén e napon került sor.

Április 27-én a szőnyi református templomban a Tatai Református Egyházmegye XXIX. Kórustalálkozója zajlott. Az „egykori” komáromi labdarúgó csillagok is találkoztak egymással a Czibor Zoltán Városi Sporttelepen, ahol ezúttal a MOL futballcsapatának történetét bemutató tárlat nyílt. A labdajátékok szerelemesei egyébként a Koppánymonostor - Ács, U14 labdarúgó mérkőzést, a Koppánymonostor-Zsámbék U19 labdarúgó mérkőzést és a KVSE - Körmend NB II. női felnőtt kézilabda mérkőzés is végig szurkolhatták aznap. Szombaton este az idén 40 éves Vox Femina Női Kar tartott jubileumi hangversenyt a Jézus Szíve Római Katolikus Nagytemplomban.

Vasárnap reggel 9 órakor kezdődött a Mini Komárom Futóverseny a 3-15 éves korú gyermekek részére, 10 órától pedig az Erőd Kupa Labdarúgó Tornára került sor a Czibor sporttelepen, ahol a Külügyminisztérium, Komárom Város Önkormányzata, a Magyar Színészválogatott, a Nemzeti Sport -, Észak-Komárom Önkormányzata és a Komárom Allstars válogatott mérkőzött meg egymással.

A torna előtt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Szöllősi Györggyel, a Nemzeti Sport főszerekesztőjével és dr. Molnár Attila polgármesterrel tartott közös sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy mint a Czibor Emlékév fővédnöke 50 millió forint támogatást nyújt a jubileumi esztendő programjainak megrendezéséhez. Az események közül is kiemelkedik az augusztus 23-án, Czibor Zoltán születésének 90. évfordulóján bemutatásra kerülő „Rongylábú” című új Magyarock musical.

Szintén e napon rajtolt el a 45. Komárno – Komárom Nemzetközi Szabadidős Utcai Futóverseny az észak-komáromi sportcsarnok elől. Közben a Cziboron már javában zajlott a Komárom VSE –Tatabánya SC U17 és U19 bajnoki labdarúgó mérkőzés, a gimnáziumban pedig a röplabdásoknak szurkolhattunk.

A szőnyi Petőfi Művelődési Házban a Zene-Barátság Fesztivál várta a népzene szerelmeseit. E nap délutánján a „felvidéki hadjáratot” folytató izsai huszárokat is fogadták Városháza mögötti Alapy Parkban.

A Bridgestone színpadon és a Mylan partysátorban egymás követték a koncertek. Szinte felsorolni szinte lehetetlen ki mindenki szórakoztatta a nagyérdeműt. A fent már felsoroltakon túl zenélt a Corelosa, a SweetHell Rock Band koncert, a Pataki Művek, a Támadás Egy Idegen Bolygóról, az Elit Osztag, a Dori’s Day és a Crazy Little Queen Tribute Band. Óriási hangulatú bulit nyomott az Edda, a Piramis, vagy épp a Kowalsky meg a Vega. Dj-zett Miller, Szecsei, Bárány, Yamina, Willcox, Bedecs b2b Bagó, Antonyo, Newik és Free.

A nagyszínpadon volt Tavaszi Tánckupa, fellépett a Garabonciás, de bemutatkozott a Bindi Bollywood tánccsoport és a Brigetio Bellydance hastáncosai is.

A Játszudvarban a gyerekek és a családok kapcsolódhattak ki. Kézműves foglalkozást tartott itt a Komáromi Tám-Pont Család- és Gyermekjóléti Intézmény, a Kemence Egyesület, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat komáromi csoportja. Fellépett az Aranyudvar mesezenekar, a Bábuci Bábszínház, Lui bűvész, a Kemence Bábcsoport, a Tücsökszabi Móka, a Kisvirág Bábcsoport, volt interaktív gyerekműsor Színes feketerigó címmel, a Szőnyi Lovas Egyesület pedig lovagoltatással várta a kicsiket. A Monotinik pedig április 29-én mutatta be Fura című előadását a Jókai moziban. A hagyományos események sem maradtak el, így a Veteránmajális – Oldtimer autó és motorkerékpár kiállítás, vagy épp a játék a Forrás Rádió sátrában.

- A Komáromi Napok nekünk, komáromiaknak nem csupán az összetartozást, a példamutatást, a barátságot, a szeretet és a hagyományainkhoz való ragaszkodást jelenti, de mindazt a számtalan emléket is, mely közös otthonunkká teszi Komáromot! - nyilatkozta az eseménysorozat végén dr. Molnár Attila polgármester.

A szponzoroknak köszönjük a támogatást! Mindazoktól, akik esetleg kimaradtak, elnézést kérünk!