Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

A nyári szabadságolások után számos időszerű kérdéséről, így a folyamatban lévő infrastruktúra-fejlesztési programról, a nagy állami beruházásokról, a július végi özönvízszerű esőzés következményeiről, valamint az október 2-ai kvóta népszavazásról kérdeztük dr. Molnár Attila polgármestert.

Komárom a jól gazdálkodó önkormányzatok számára létrehozott állami alapból a lehető legmagasabb támogatást, 200 millió forintot kapott a kormányzattól. Ebből számos infrastrukturális és energetikai fejlesztés valósult meg, illetve valósul meg a következő néhány hétben.

Megtörténik a Feszty Árpád Általános Iskola udvarának felújítása, a Tóparti Óvoda külső homlokzatának rendbetétele. Régi ígéretünket váltjuk be azzal, hogy teljesen felújítjuk a Feszty udvarát, mely így méltóképpen illeszkedik a nemrég energetikai korszerűsítésen átesett intézmény épületéhez. Városunk legtöbb diákot fogadó általános iskolájának udvara nemcsak új burkolatot kap, de vízelvezető rendszerét is korszerűsítjük.

A Tóparti Óvoda 2013-ban ünnepelte fennállásának 40 éves évfordulóját. Az óvoda homlokzatfelújításának kérdése akkor merült fel igényként. A terveket városunk Ybl-díjas főépítésze, Siklósi József készítette. Az intézmény ezzel a beruházással még inkább a gyermekek és a családok igényeihez igazodó, valódi második otthonná formálódik.

Megszépül a Jókai tér tengerészeti emlékmű felőli része is, ezzel megszűnik az a korábbi helyzet, hogy míg a tér egyik oldalát felújítottuk a néhány évvel ezelőtti városrehabilitációs projekt részeként, addig a kis Spar előtti térrész továbbra is elhanyagolt, a nyolcvanas évekből itt maradt állapotban volt. Az erre közlekedők így szinte időutazáson vettek részt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idei 60. évfordulója előtt tisztelegve, egy korábbi testületi döntés értelmében a tér most felújított részére kerül át a Jókai ligetből az 1956-os emlékmű, míg a korábban itt felállított tengerészeti emlékmű dr. Juba Ferenc Magyar Tengerészettörténeti Gyűjteménye közelében kap majd helyet, az Alapy parkban a Városháza mögött.

A nyár elején kezdődött építkezések során számos utca újul meg városunkban…

A Koppánymonostor városrészben található Tamási Áron utca mellett helyezkedik el a helyi Napsugár Óvoda, a bölcsőde, valamint a háziorvosi rendelőkomplexum. A közintézmények megközelítése miatt volt szükség a szakasz teljes felújítására, a vízelvezetés megoldására és parkolók építésére. A beruházásnak köszönhetően a jövőben akadálytalanul lesznek megközelíthetők ezek a nagy forgalmú közintézmények.

Az utóbbi években több belvárosi utca forgalma is megnövekedett a kertvárosi részeken is. E forgalomnövekedés az utak minőségromlását eredményezte. A Maros utca felújítása a kertvárosi útfelújítási program folytatásának részét képezi, míg a Madách utca aszfaltburkolattal való ellátása az ott élők közlekedési viszonyain javít. Mindezek mellett a Maros utcai beruházással jelentősen javul a városban való észak-déli közlekedés minősége, továbbá könnyebben megközelíthetővé válik az utcában található háziorvosi rendelő is.

Szintén a kertvárosi út-, utca- és járdaépítési programba illeszkedik a Gábor Áron utca teljes felújítása. Itt az úttest felújításán túl parkolókat alakítottunk ki, valamint járdaépítésre is sor került.

Az elmúlt esztendőkben folyamatosan megújultak a Mártírok úti lakóépületek belső udvarai, közlekedői. E program folytatásaként idén sor került a Jedlik Ányos utcai ingatlanok belső tereinek korszerűsítésére, a csapadék- és vízelvezetés megoldására is. A felújított épületbelsők még inkább otthonossá, komfortosabbá teszik az itt élők mindennapjait, valamint az utcában található Közösségi Házba és gyógyszertárba érkezőket is új látvány fogadja majd.

Az utóbbi években jelentősen megnövekedett a belvárosi útszakaszok, különösen a Táncsics Mihály utca forgalma, így indokolttá vált a szakasz tehermentesítése. A Sport utca megnyitásával csökkenhet a Táncsics utcán való átmenő forgalom, ezzel arányosan pedig jóval kisebb lehet az ott élőket érő forgalom okozta zaj- és porhatás.

Polgármester úr, ezek a jelen beruházásai, a következő időszakban milyen további fejlesztések várhatók?

A jól gazdálkodó önkormányzatok kormányzati alapjához idén is pályázunk. Amennyiben nyerünk forrást, úgy a szőnyi városrész kerül előtérbe, ezzel együtt persze nem feledkezünk meg a belvárosi és a koppánymonostori városrészekről sem.

Örömteli hír, hogy megújul és modernné válik a Bozsik József Általános Iskola betonos pályája.

A város kihasználja a Területi Operatív Program kínálta lehetőségeket is. A tervek szerint TOP programból finanszírozzuk majd az egykori mezőgazdasági kombinát átépítését, ahol a Klapka György Múzeum és az ELTE Tudásközpontja kap helyet. A beruházásnak köszönhetően Komárom felkerül a felsőoktatás térképére.

Államtitkári bejelentés alapján mondhatom, hogy közel félmilliárd forintos támogatásból épül majd meg az a látogatóközpont, amely a MOL városrészben feltárt római kori fürdő területét mutatja be a látogatóknak.
Két állami nagyberuházás is folyamatban van; az egyik a Csillag erőd átépítése, a másik az új Duna-híd megépítése.

A Csillag erődben októberben indulhat meg a munka, jelenleg a kivitelező kiválasztása zajlik. Ez a beruházás a fővárosi Liget projekt része. A Csillag erődbe kerül a Szépművészeti Múzeum egyedülálló szobormásolatparkja. A hatmilliárd forintos fejlesztésnek köszönhetően olyan turisztikai látványossággal gazdagodik városunk, amely több ezer látogatót vonz majd Komáromba. A kivitelezési idő egy-másfél év.

Az új Duna-híd megépítése a tervek szerint zajlik, a kivitelező kiválasztása heteken belül megtörténhet, és az év negyedik negyedében, tehát legkésőbb decemberben az alapkőletételre is sor kerülhet. Kevés ember mondhatja el, hogy hídépítést látott, a komáromiak azonban közéjük tartoznak majd. A munkálatok ebben az esetben is egy-másfél évet vesznek igénybe. Szeretnénk mindenkit megnyugtatni, hogy az Erzsébet hidat nem zárják le a gépkocsiforgalom elől, csak a teherforgalmat korlátozzák teljes mértékben, vagyis a kamionok még üresen sem hajthatnak át rajta.

A városban július 31-én soha nem látott mennyiségű csapadék zúdult le. Másfél óra alatt lehullott az éves eső harmada. A hurrikánszerű időjárás számos közintézményben és lakóépületben okozott kárt…

A képviselő-testület rendkívüli ülésen tárgyalta meg a legfontosabb teendőket. Vis major támogatási igénnyel fordulunk a kormányhoz, amire akkor van lehetőség, ha több középületben is kár keletkezik. Az ipari parkból közvetlenül a Dunába folyó vízelvezető rendszer kiépítésére is szükség van. Emellett a teljes csatornarendszer kitisztítását is egyszerre fogjuk elvégeztetni. Felmerültek konkrét problémák a lakótelepeken. Ezek összegyűjtése folyamatosan tart, hogy aztán leghamarabb megtaláljuk a megoldást is. Ezúton szeretném újra megköszönni a komáromiaknak az összefogást, valamint a katasztrófavédelem és az ÉDV Zrt. munkatársainak a szakszerű, gyors és azonnal segítséget, amit az extrém időjárás után tapasztaltam.

Áder János köztársasági elnök úr október másodikára írta ki a népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítéséről. A kérdés így hangzik: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” Mi az Ön álláspontja a kvótanépszavazással kapcsolatban?

Szerencsére egyelőre csupán a híradásokból tudjuk,hogy mi zajlik nyugaton… Nem telik el nap, hogy a média ne számolna be egy-egy újabb terrorcselekményről, erőszakról, incidensről… Emlékszünk, tavaly tízezrével vonultak bevándorló csoportok Budapestről, a hozzánk közeli M1-es autópályán Ausztria, illetve Németország felé, így Komáromot testközelből érintette a migránskérdés. Ha az Európai Unió elfogadja a kötelező betelepítési kvótát, akkor városunkba is költözhetnek bevándorlók.

Fontos megértenünk, hogy nem pártpolitikai ügyről, hanem nemzeti ügyről van szó! Remélem, hogy mindenki átérzi ennek a felelősségét! Fontos, hogy mi magyarok mondhassuk meg, hogy kivel szeretnénk élni, hogy milyen jövőt szeretnénk magunknak és a gyermekeinknek! A Brigetio Gyógyfürdő munkatársainak történeteiből tudom, hogy az itt pihenő német turisták azt mondják, vigyázzunk a városunkra, hiszen Németországban általános jelenség, hogy egy Komárom méretű településen 100 vagy annál több főből álló migránstábort létesítenek. Ha ez nálunk megtörténik, Komárom többé nem lesz biztonságos, élhető kisváros! Szerintem senki sem szeretne 10-20 év múlva lesütött szemmel állni a gyermekei előtt, mondván, láttuk ugyan, hogy mi következik, de mégsem tettünk ellene semmit!

Bízom benne, hogy október 2-án minél többen elmennek voksolni, és nemet mondanak majd a kötelező betelepítési kvótára!

A Ringató egy családi, művészeti nevelési program, amely hazánkban már jól ismert. Nem műsor, nem is előadás, hanem olyan foglalkozás, ahol a gyermekek és szüleik játékokon, dalokon és mondókákon keresztül szereznek közös élményt. A Ringató a komáromi Babapiskóta klubnak köszönhetően már városunkban is elérhető. Az első ingyenes nyílt napra szeptember 5-én került sor az Arany 17. Rendezvényközpontban.

- A Ringató a Kodály-módszeren alapul. Gró Ilona volt a kifejlesztője. Fél órás perces zenés-játékos foglalkozást jelent, ahol a tiszta forrást vesszük alapul. Én már négy éve tartok Ringatókat. Észak-Komáromban és a környező kis településeken kezdtem. Azt vettem észre, hogy azok a gyerekek, akik részt vesznek ezeken, könnyebben szoknak be az óvodába, fejlettebb a mozgásuk és a ritmusérzékük - mondta a foglalkozás vezetője, Süll Kinga.

Az anyukák manapság már nem énekelnek annyit gyermeküknek, mint korábban, pedig a népdalok vagy a feldolgozások nagy részét ismerik. A Ringatón előadott énekek nemcsak szórakoztatnak, de ritmusukkal, dallamukkal hozzájárulnak a kicsik egészséges fejlődéséhez. Emellett az anyukáknak is jó alkalom arra, hogy kimozduljanak otthonról és közösséget teremtsenek. A Ringató foglalkozásokra hétfőn 10 órától és szerdán 9.30-tól kerül majd sor.

Augusztus közepétől egészen szeptember 8-i várta a hölgyeket a Jókai ligetben a székesfehérvári Life Egészségcentrum mammográfiás szűrőbusza. Városunkban közel kétezer 45 és 65 év közötti hölgy kapott meghívólevelet a vizsgálatra, ami számukra ingyenes volt. A mellrák 2010 óta megyénkben a leggyakrabban diagnosztizált elváltozás, de ha időben észreveszik, jó eséllyel gyógyítható.

- A népegészségügyi szűréseket az országos tisztifőorvos által befogadott intézmények végezhetik. Megyénkben ez a tatabányai Szent Borbála kórház. Ide azonban nem tud mindenki eljutni, ezért az intézmény úgy döntött, hogy szűrőbuszt indít - mondta el Harsányiné dr. Patkó Enikő a KEM Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának főosztályvezetője.

A kamion 2008 óta járja a megyét, minden településre eljut. Az, hogy egy-egy helyen meddig állomásozik, a behívottak létszámától függ. A legveszélyeztetettebb korosztályt a 45 és 65 év közötti hölgyek alkotják, a menopauza idejére eső hormonváltozások miatt. A mammográfiás felvétel elkészítése alig néhány percet vesz igénybe, és már az egészen kicsi, 4-5 milliméteres elváltozásokat észreveszi. A felvételeket két orvos tekinti meg és értékeli ki. A hölgyek az eredményről szintén levélben értesülnek.

- A részvételi arány megyénkben 40 % körül mozog, az ideális a 70 % lenne. Évente országosan 7000 új megbetegedést regisztrálnak, azonban a halálozási arány csökken, hiszen az időben észrevett emlődaganat jó eséllyel gyógyítható - tette hozzá a főosztályvezető.

A rendszeres szűrővizsgálaton való részvétel mellett fontos az önvizsgálat helyes technikájának elsajátítása és annak gyakori elvégzése is.

Szeptember 6-án 26 olyan családot köszöntött dr. Molnár Attila polgármester, akik az elmúlt három hónapban gyermekáldásnak örülhettek. Az eseményen ismét zsúfolásig megtelt a Városháza díszterme, ahol ezúttal a kislányok voltak túlsúlyban.

- Ez a polgármesteri hivatás legszebb része. Kizökkenve a mindennapok rutinjából a Jóisten legszebb ajándékának, a gyermekeknek örülhetünk közösen. Számomra is boldogság mosolygó családokat és szép kisbabákat látni - mondta dr. Molnár Attila polgármester.

A gyermekvállalási kedv láthatóan növekedett városunkban. Míg 2007-2008 táján éves szinten 120 kisbaba született, addig tavaly ez a szám megközelítette a kettőszázat. Várhatóan ezt idén is eléri Komárom, hiszen augusztus végéig 138 család igényelte a 100 ezer forintos kelengyetámogatást. A családok köszöntésére negyedévente kerül sor. Az elmúlt három hónapban 44 baba látta meg a napvilágot.

- Arnold pontosan három hónappal ezelőtt, június 6-án született. Ő az első gyermekünk, de mindenképpen szeretnénk még egyet vállalni. Igaz, nem most, hanem 4-5 év múlva. A támogatás nagyon jól jön, bútorra és babakocsi vásárlásra fordítottuk az összeget - tudtuk meg az egyik büszke apukától, Monus Tibortól.

- Emese június 4-én jött világra. Van egy bátyja, Levente, aki 5 éves és óvodás. A Jóisten kezében vagyunk, ha még egy gyermekkel megajándékoz bennünket, akkor nagyon fogunk örülni - mondta egy másik büszke szülő, Molnár Árpád.

Az ünnepségen az édesanyák szál rózsát, míg a családok fiús vagy lányos csomagot kaptak, amely a babák mindennapos ápolásához szükséges dolgokat tartalmazta.

Sok-sok évre tekint vissza a szőnyi városrész szüreti felvonulás és falunapja. A hagyomány 20 éve éledt újjá, azóta gazdag programkínálattal, többek közt horgászversennyel, focikupával, folklórműsorral, lovas fogatokkal várják a település apraja-nagyját. Idén az időjárás is kedvezett az eseménynek, így sokan ellátogattak a Petőfi Sándor Művelődési Házba.

A szőnyi horgásztó már hat órakor megtelt. Az 50 éves fennállását ünneplő Szőnyi Dolgozók Horgászegyesülete hetedik alkalommal szervezte meg a Tóth Gyula emlékversenyt.

- Szeretnénk tisztelegni horgász elődeink előtt, akik sokat tettek azért, hogy a tó, a környezet olyan legyen, amilyennek most kinéz. Nyílt versenyt hirdettünk felnőtteknek. Összesen harmincnégyen neveztek be. Van egy emlékkupánk, amit Tóth Gyula fia ajánlott fel. Ezt minden évben a győztes viheti haza. A győztesek neve felkerül a serlegre, és az Egyesület úgy döntött, hogy az, aki háromszor nyer, a kupa végleges gazdája lehet - tudtuk meg a Szőnyi Dolgozók Horgászegyesületének elnök helyettesétől, Horváth Miklóstól.

Az Egyesület évente több alkalommal szervez versenyt, lehet indulni párosban vagy éppen éjszakai megmérettetésen is. A komáromi tavakba két-három alkalommal végeznek telepítést, többségében pontyokra, keszegekre, kárászra, süllőre, harcsára és amurra lehet horgászni. Horváth Miklós kiemelte, az önkormányzat a telepítést anyagilag támogatja.

Ugyancsak gyorsan megtelt a Bozsik József Általános Iskola focipályája is, ahol hat csapat részvételével szüreti labdarúgó tornát szerveztek.

- Ez egyfajta utcai bajnokság, hiszen a résztvevők Szőny különböző körzeteiből érkeztek. A cél az, hogy együtt legyünk, sportoljunk és ezzel is színesítsük a falunap programját - tudtuk meg az egyik szervezőtől, Szijj Dénestől. A győztesek oklevelet és kupát kaptak, illetve minden résztvevőt finom ebéd várt. A szüreti focikupán a Viharsarok, az Éleskanyar Söröző, a Szőnyi Kisbikák, a Szőnyi RFC, a Gyilkostelep és a Házitej FC csapata rúgta a bőrt.

Kilenc órakor vette kezdetét a családi főzőverseny a Petőfi Sándor Művelődési Ház udvarán. A feladat a legfinomabb pincepörkölt elkészítése volt. Ehhez a résztvevők húst, krumplit és cipót kaptak. A titkos hozzávalókat aztán bárki kedve szerint tehette bele.

- Hagyományteremtő szándékkal hirdettük meg a főzőversenyt, amelyre most négy csapat jelentkezett. Begyújtottuk a kemencéket, ahol augusztus 20-án kovászos burgonyás erdélyi kenyér sült. Akkora volt a sikere, hogy a résztvevők most is ilyen cipót kaptak. A pörköltet 3 kiló sertéslapockából kellett elkészíteni - mondta el dr. Kreft-Horváth Loránd alpolgármester. A pincepörkölteket Kocsis Tibor, a 2010-es év Királyi szakácsa zsűrizte.

A falunap alkalmából tárlat nyílt a Petőfi Sándor Művelődési Házban. A Molaji Fotóstúdió mutatkozott be. Oroszlámos Györgytől, a stúdió vezetőjétől megtudtuk, hogy a képek a szőnyi városrész 70-es évekbeli életét mutatják be, illetve van néhány alkotás, ami az utóbbi években művészi céllal készül. Négy alkotó - Neuwirt Lajos, Bognár Balázs, Marosi Zsuzsa és Oroszlámos György - képei kerültek fel a falra. A választás nem volt egyszerű, hiszen több ezer negatívot kellett átnézni. A fotók a szőnyi városrész legszebb arcát mutatják meg az érdeklődőknek.

Évek óta kedves hagyomány, hogy a szüreti falunapon megválasztják a bírót és bírónét. A megtisztelő cím annak a párnak jár, akik sokat tesznek Szőny kulturális, társadalmi életéért. Idén Schmelcz Géza és Schmelczné Bajmóczi Ildikó lett a bíró és a bíróné.

- Öt évvel ezelőtt alapítottuk meg a Szőnyi Lovas Sportegyesületet. Azóta rendszeres résztvevői vagyunk a szüreti felvonulásnak, számos programot szervezünk, több iskolát és óvodát látunk vendégül, nagy népszerűségnek örvend nyári lovas nomád táborunk. Szeretnénk, ha a fiatalok minél nagyobb számban ismerkednének meg a lovas hagyományokkal és az egészsége életmóddal - mondta Schmelcz Géza.

A bíró és a bíróné vezetésével indult el a szüreti menet, több fogattal és lovassal a szőnyi városrész utcáin. Előtte került sor a falunap hivatalos megnyitójára.

- Nagy jelentőséggel bír a falunap Szőny életében, hiszen így erősíteni tudjuk a közösséget. Szeretném megköszönni mindenkinek, aki részt vett a szervezésben, és aki eljött a programokra. Így lehetőségünk adódik a hagyományok és a helyi szokások felelevenítésére - mondta köszöntőjében a településrész képviselője, Takács József. Ugyancsak a közösség összetartó erejét emelte ki beszédében dr. Kreft-Horváth Loránd alpolgármester és dr. Molnár Attila polgármester is.

Míg a lovasok és a fogatok a szőnyi utcákon vonultak át, addig a Petőfi Művelődési Ház udvarának színpadán egymást váltották a folklór csoportok. A délután nagy részében a citerazene, a népi énekek és a néptánc kapta a főszerepet. Este Janza Kata és Egyházi Géza musicalműsora szórakoztatta a résztvevőket, majd éjfélig a Vidám Fiúk zenekar szolgáltatta a talp alá valót.