Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

A régmúltba kalauzol Szőnyeg Artúr tájháza. A gyűjtött tárgyak közt garantált az időutazás. Számos emlék az 1800-as évekből való.

A fogadtatás szívélyes, így gyorsan tágra nyílik a kapu, és máris az udvarban található régi kisházban találjuk magunkat. A fehérre meszelt falakon egykori kerti szerszámok, amelyekkel nagyapáink, dédapáink gondozták a vetést.

Szőnyeg Artúr feleségének keresztanyjáé, a néhai Halovics Gizelláé volt a szőnyi ház. Az iránta érzett szeretetből hagytak meg mindent egykori környezetében. A konyhában most is ott áll a fakó kredenc, a falon falvédő, régi, kopottas asztal a székekkel.

A tájház másik szobájában katonai ereklyék, első és második világháborús relikviák kaptak helyet. Kézifegyverek, obsitlevelek, katonai egyenruhák, kitüntetések, megannyi emléktárgy a múltból, amelyek mindegyikéhez fűződik egy-egy történet.

Szőnyeg Artúrt gyakran felkeresik, ha a padláson, kamrában régi tárgyat találnak az ismerősök. A tájház homlokzatán egykori mezőgazdasági szerszámok díszelegnek, idézve a paraszti világot.

A komáromi gyűjtő gyermekkorában régi érméket gyűjtött, néprajzi és katonai emléktárgyakkal immár két évtizede foglalkozik. Gyűjtőszenvedélye azonban korántsem öncélú, hiszen a tájház ingyenesen látogatható óvodai és iskolai csoportok, valamint a múlt iránt érdeklődők számára. Ennek megteremtéséhez a komáromi önkormányzat támogatása is hozzájárult.

A legrégebbi érték egy obsitlevél, de van itt 110 éves pásztortáska, régi bölcső, kard 1850-ből, egy komplett makett-szekérgyűjtemény, fegyveres ládák, de a legbüszkébb a bosnyák katonai imaszőnyegre, melynek hátoldalán egy címer is látható Akárhová néz az ember, valami magyar kötődésű különlegességet talál. Szőnyeg Artúr úgy véli, ezeknek a tárgyaknak azért van nagy jelentőségük, mert ezekből több nem készül már. Szerinte az ereklyék tanítanak. Rávilágítanak a múltunkra, kultúránk, hagyományaink élettelen őrzői, a magyar ember kreativitásának csendes bizonyítékai.

A tájházi kiállítást bárki meglátogathatja időpontegyeztetést követően (Facebook). Érdemes, hiszen híre messzire eljutott. Még egy budapesti forgatócsoport is használta díszletként a tájház konyharészletét. A film Mindszenty József bíboros életét dolgozta fel.

Szőnyeg Artúr arra is rávilágított, hogy tájháza nem múzeum, itt a látható tárgyakat bárki a kezében tarthatja, megtapasztalhatja a fegyverek súlyát, megfoghatja a szekereket, bekukkanthat a ládákba, és elmerülhet a régmúltban. A szervezett csoportokat maga a gyűjtő kalauzolja a régmúlt tárgyai közt.

(Komáromi Újság / hd)

Római kori csatornát találtak a napokban a régészek, akik június elejétől folytatják az ásatásokat Komáromban a Molaj városrészen. Két év múlva a talált leleteket majd egy csaknem 8 hektáros szabadtéri régészeti parkban nézhetjük meg, ami a Brigetio Katonatábor északi részén épül.






Évek óta júniusban kezdődnek és ősszel fejeződnek be az ásatási munkálatok Komáromban. A Komáromi Klapka György Múzeum munkatársai és az ELTE ókori régészeti tanszékének régészei 1992 óta folytatnak minden nyáron ásatásokat Brigetio területén.

Dr. Bartus Dávid elmondta, hogy 25 évig a Vásártéren zajlottak a munkálatok, az egykori polgárvárosi részen, ahol számos páratlan lelet került elő.

- Jelenleg a 25 éves kutatás tudományos feldolgozása zajlik. Folyamatosan dolgozik egy csoport a régészeti leletek dokumentálásán. Az eredményeket könyvben is publikálni fogja az ELTE ókori régészeti tanszéke előreláthatólag két-három év múlva – hangsúlyozta az ELTE adjunktusa.

2014-ben a Komárom–Almásfüzitő árvízvédelmi gát építésénél egy római táborvárosra bukkantak a régészek. Az ásatás és a felfedezett értékek akkor szükségessé tették a gát nyomvonalának módosítását is. Azóta minden nyáron feltárások zajlanak az érintett területeken. Június elején folytatódott a korábbi területek feltárása, melyet most is az ELTE ókori régészeti tanszékének régészei és a Klapka György Múzeum munkatársai közösen végeznek.

- Az önkormányzat tavaly nyert a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program pályázatán. A 270 millió forintnyi forrásnak köszönhetően 2020-ra szabadtéri régészeti park épül meg a Brigetio Katonatábor északi részén, csaknem 8 hektáros területen – tette hozzá dr. Bartus Dávid. Az ELTE adjunktusa hozzátette: ehhez kapcsolódóan folytatták az idei feltárásokat. Első körben a park látogatóközpontjának helyén kezdték meg az ásatásokat, hogy itt később az építkezés elindulhasson.

- Ezen a helyen 25 méter hosszú római kori csatornát találtunk a napokban – emelte ki az ásatások vezetője.

A hagyományoknak megfelelően nyár végén nyílt nappal várják majd az érdeklődőket az ELTE ókori régészeti tanszékének régészei és a Klapka György Múzeum munkatársai, akik az idén feltárt részeket mutatják majd be a gát melletti területen.

(komaromhirado.hu)

Megújul idén a Sport utca vízvezetéke, valamint több jelentős fejlesztés is megvalósul Komárom ivóvízellátó hálózatában. Az önkormányzat ugyanis folytatja a korábban elfogadott víziközmű-szolgáltatás fejlesztését célzó, úgynevezett gördülő tervét.

Tavaly 15 évre úgynevezett gördülő fejlesztési tervet készített az önkormányzat a víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosítása érdekében. A 2017-2031 közötti időszakra szóló koncepció egyik fele egy felújítási és pótlási, a másik pedig egy beruházási tervrészből áll.

- Tavaly megvalósult a Lenkey utca ivóvízcsatorna kiépítése – mondta el dr. Molnár Attila. A polgármester hozzátette: idén a szennyvíz-csatorna kiépítését tervezi az önkormányzat ezen a szakaszon, melynek megvalósítása azért szükséges, hogy az utcában épülő építményeket használatba lehessen venni.

Az ivóvízhálózat felújítására és pótlására több mint 50 millió forintot különít el a képviselő-testület, a szennyvízhálózatot érintő munkákra pedig csaknem 90 milliót hagyott jóvá a városvezetés.

- Idén a tervek között szerepel a Sport utca vízvezetékének, valamint több csomópont felújítása is, egyebek közt az Arany János és Gábor Áron utca, a Dózsa György, illetve a Réti utca, emellett a Térffy Gyula és az Igmándi utca találkozásában újul meg a vízvezeték, de több tűzcsapot korszerűsítettünk és búvárszivattyúkat is beszereztetünk – emelte ki dr. Molnár Attila.

A gördülő fejlesztési terv tartalmazza az adott évekre vonatkozó vízi közmű vagyon elemeire – ivóvíz- és csatornahálózati rendszer, szivattyúk, bekötővezetékek, átemelők és ezek kiszolgáló helyiségei – fordítható összeget. Ennek az összegnek meg kell egyeznie a szolgáltatási díjbevételben megtérülő fajlagos értékcsökkenési leírás és a településen tárgyévben értékesített mennyiség szorzatával. A kiszámított díjat az üzemeltető, az Északdunántúli Vízmű Zrt. minden évben az önkormányzatnak, mint tulajdonosnak utalja át a törvényi előírásoknak megfelelően. A városvezetésnek ezt az összeget a jó üzemben tartás és szolgáltatás érdekében felújításra és pótlásra kell fordítania.

(komaromhirado.hu)

A Magyar Népművelők Egyesületétől Gábor Klára egyesületi plakettet vehetett át kiemelkedő szakmai munkájáért és szakmai közösségszervező tevékenységéért. A komáromi népművelő a molekulák világát cserélte a népi kultúrára annak idején.



A Magyar Népművelők Egyesületénkek XXXV. vándorgyűlésén vehette át Asszonyi Tamás Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász- és éremművész magvetőt ábrázoló plakettjét Gábor Klára, akit megyénkben leginkább a Garabonciás Folklór Egyesület vezéralakjaként ismerhetünk, de azt talán már kevesebben tudják, hogy ő indította el a Kultúrházak éjjel-nappal országos rendezvénysorozatot is.

Ahogy az elismerés átadásakor elhangzott, az oroszlányi születésű Gábor Klára fiatalként még vegyésznek készült, középiskolás éveit Veszprémben töltötte, de hamar ráébredt: a humán tárgyak és a népművészet világa jobban érdeklik, mint az atomok és molekulák rendszere. Persze már ekkor sem volt ismeretlen neki a népi kultúra, hiszen a bányászvárosban általános iskolásként Virág Miklósné tanítványa volt. Alig töltötte be a tizennyolcat, meg is szerezte a néptáncoktatói képesítést, majd a hetvenes évek végén a Veszprém megyei művelődési központ népművelő gyakornoka lett, majd később Komáromba került, ahol a város táncegyüttesének vezetése is a feladata volt közel két éven át.

– 1981-ben Pécsre költöztem. A néprajzi múzeumban először gyűjteménykezelőként, majd múzeumi népművelőként dolgoztam, tanfolyamokat, rendhagyó órákat és játszóházakat szerveztem. Emellett a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem főiskolai karán magyar-népművelés szakon tanultam – idézte fel élete következő állomását Klára, aki 1986-ban Tatabányán, A Közművelődés Házában kezdett dolgozni, mint népművelő, folklór szakelőadó. Innen vezetett az útja ismét Komáromba, ahol 1987-ben, az ő irányításával a zeneiskolában elindult a néptánc-tagozat.

Szépen kinőtte magát a Garabonciás

A kilencvenes évek elejére már 120 taggal működött az 1986-ban alapított Garabonciás Táncegyüttes, és közben Klára is Komáromba költözött a családjával. Három gyermekük azóta kirepült a családi fészekből, jelenleg második unokájuk érkezését várják férjével. 1991-ben a néptáncos tevékenységéért megkapta a Népművészet Ifjú Mestere címet. Ugyanebben az évben pályázta meg a komáromi Csokonai Művelődési Központ igazgatói állását, amelyet 15 éven át töltött be.

A város életében meghatározó, nagy jelentőségű programok és projektek kötődnek a nevéhez. Az ő kezdeményezésére született meg a Híres Komárom… című történelmi színjáték, amelyet nyolc éven keresztül mutattak be, valamint az András-napi vigasságok is, amelyet azóta is minden évben megrendeznek. Az utóbbi években Észak-Komárom a helyszíne a folklór gálának, amelynek visszatérő vendége a tatai Pötörke is. Részese volt olyan rendezvénysorozatok indításának mint a Komáromi Téltemető és a Komáromi Napok, de aktív részese volt 2000-ben és 2001-ben a Millenniumi Sokadalom eseményeinek is, amelyért bronz, majd arany emlékérmet is kapott.

(kemma.hu)