Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

A Komáromi Rendőrkapitányság nemrég tette közzé hivatalos jelentését az elmúlt esztendőről. Dr. Bolehradsky Szilveszter rendőr alezredes, kapitányságvezető beszámolójából kiderül a rendőrség a márciusi rendkívüli téli időjárás, a júniusi árvíz, és a jogi környezet folyamatos változása miatt kihívásokkal teli évet tudhat maga mögött.

A rendőrség munkatársai tavaly városunkban 510 bűncselekményről szereztek tudomást, ami 45 %-al kevesebb a 2012-ben regisztrált mintegy 1000 bűncselekménynél. A közterületen elkövetett bűncselekmények száma az elmúlt 5 év alatt ugyancsak tavaly volt a legkevesebb. Kiskorú veszélyeztetése tekintetében az elmúlt öt év legkedvezőbb adatát szintén 2013 hozta. Embercsempészés tekintetében is csökkenés tapasztalható. A garázdaságok száma azonban 11-ről 16-ra emelkedett, ugyanakkor javulásként értékelhető, hogy a kábítószerrel való visszaélések száma 18-ról 1-re csökkent.

Tavaly a lopások adták az elkövetett összes bűncselekmény 44 %-át. A bekövetkezett 24 %-os csökkenés ugyancsak jelentősnek mondható.

A rablások száma 5-ről 3-ra csökkent. Zsarolás 2013-ban nem történt. A kifosztások száma stagnált, 4 maradt. Az elzárással is büntethető szabálysértések száma mindösszesen 1-gyel, 178-ról 177-re csökkent 2013-ban. A város közigazgatási területén 128 közlekedési baleset következett be a tárgyalt évben, melyek elsődleges oka a figyelmetlenség volt.

- A javuló közbiztonsági adatok oka a jelenlét fokozása volt. A szolgálatot ellátó egységek munkáját, azok szolgálati idejét oly módon szerveztük meg, hogy amennyiben egyéb körülmény nem lépett fel, úgy a rendőri lefedettség állandó volt. Az önkormányzata 2011 nyarán 10 millió forint támogatásban részesítette a Komáromi Rendőrkapitányságot. A támogatás célja a fokozott rendőri jelenlét biztosítása volt. A támogatás, mint azt az előbbi adatok is bizonyítják elérte célját. A kapitányság az értékelt időszakban mind rendészeti, mind bűnügyi téren összességében javult intézkedési, nyomozás eredményességi mutatókkal hajtotta végre a feladatait, ugyanakkor ahhoz, hogy valamennyi területen javulásról lehessen beszámolni, további feladatokat kell még végrehajtanunk – tette hozzá a kapitányságvezető.

1954. június 17-én szentelték pappá Pados Józsefet. A 60 éves szolgálatot gyémántmisén köszönte meg a gyülekezet a Jézus Szíve templomban. Az apát meleg szeretettel fogadott bennünket a plébánián, ahol mesélt a gyermekévekről, családjáról, hivataláról és a hitközség életéről. Pados József 1930. szeptember 3-án született Bőn.

- Kevés az olyan papi hivatás, ami nem a családból indul. Az én családom is rendkívül vallásos volt, a közös templomba járás és az imádkozás mindennapos volt nálunk. Egy jó plébános dolgozott a szülőfalumban, diákéveimben és kispap koromban a nyár folyamán többet voltam a plébánián, mint otthon a szüleimnél – mesélte Pados József, aki büszke paraszti származására.

A családja Bőn, Bükfürdő mellett élt és gazdálkodott.

– Öten voltunk testvérek, de csak hárman éltük meg a felnőttkort. Két testvérem tüdőgyulladásban halt meg, egyiküket ismertem, a másikat nem, mert én voltam a legkisebb gyermek. A bencés szerzetesekhez jártam iskolába, ahol mindnyájunknak ugyanolyan volt a felfogása és neveltetése. A szülőfalumban negyvenketten voltunk diákok. Akkoriban még természetes volt a ministrálás, nem úgy, mint manapság. Ma nehéz bevinni a gyerekeket a templomba, nem a gyerekek, hanem a szülők miatt. A szülői háttér meghatározza a vallásos életet – mondta a plébános, aki az érettségi időszakában döntötte el, hogy pap lesz, bár futballista is lehetett volna, hiszen NB I-es csapatban játszott. A labdarúgás iránti rajongásom a mai napig megmaradt…

– Abban a kis, 1200 lakosú faluban én voltam a tizennegyedik pap. A pappá szentelésemet egy hetes lelki gyakorlat előzte meg, amit tökéletesen előkészítettek, így csak az lebegett a szemem előtt, hogy végre pap leszek – emlékezett vissza a szertartásra az apát, aki a szolgálatot Kónyon kezdte,

Komáromba 1992-ben került, ez volt a tízedik szolgálati helyszíne.

– Emlékszem az első misén, Pünkösdkor negyvenketten ültek a templomban, mára ez a szám 500-600 hívőre emelkedett. A papi hivatás igazi sikere a lelkipásztorkodás, főleg a gyerekekkel való foglalkozás. Amikor Komáromba kerültem, összesen 1500 meghívót küldtem ki a családoknak, hiszen ennyi gyermek volt, de csak 40-50 fiatal jött hittanra. Azt kell mondanom, hogy ez a város sajnos nem a melegágya az Istenhitnek – tudtuk meg Pados Józseftől.

A plébános vallja, hogy a katolikus vallás követelményekkel jár, mert Isten parancsa önmagában követelmény.

– A Tízparancsolat olyan, mint a KRESZ. Ha el akarok menni Tatabányára és nem akarok balesetet szenvedni, akkor be kell tartanom a szabályokat. A Tízparancsolat az örök élet KRESZ-szabálya. Ha el akarok jutni Istenhez, ha üdvözülni akarok, csak a Tízparancsolat alapján tudok – vallotta a plébános, aki nagyon örül annak, hogy a Szent Imre Római Katolikus Óvoda és Iskola keresztény intézmény, amit igyekszik támogatni. Szerinte a gyémántmise történelmi pillanat volt, hiszen a városvezetők személyében világi vezetők is részt vettek rajta. Az apát dr. Molnár Attila polgármesterrel is jó kapcsolatot ápol, bízva a hosszú távú együttműködésben. Pados József 60 esztendő alatt sosem érezte magát egyedül.

– Ha egy pap egyedül érzi magát, az baj. Az első pillanattól kezdve ott kell, hogy legyen vele az Úr Jézus, akinek a hivatását köszönheti. 60 év után nekem már minden nap ajándék, de továbbra is az a célom, hogy a híveket közelebb vigyem Istenhez, a város vallásos életét előbbre mozdítsam. Azt, ami még maradt, szeretném békességben, nyugalomban leélni. Püspök úr arra kért, hogy még maradjak a hivatalomban, így amíg a Jóisten engedi, dolgozni fogok – mondta befejezésképpen a komáromi plébános.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai és a járási hivatalok járási munkaügyi kirendeltségei megvalósításával „A nyári diákmunka elősegítése 2014” elnevezéssel munkaerő-piaci programot indít.

A program célja a korai munkatapasztalat és munkajövedelem szerzés elősegítése.

A program célcsoportjába azok a 16-25 év közötti, nappali tagozaton, tanulói, vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező diákok tartoznak, akik nem rendelkeznek sem vállalkozói, sem egyéb, foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal.

A program keretein belül a foglalkoztatás történhet a települési önkormányzatoknál, illetve az önkormányzat fenntartásában álló, önkormányzati alapfeladat ellátását végző intézménynél. Legfeljebb napi 6 órás foglalkoztatáshoz nyújtható támogatás, ami azonban nem lehet több mint a minimálbér – szakképzettséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum – időarányos hányada. Komárom-Esztergom megyében a támogatás napi 6 órás foglalkoztatáshoz vehető igénybe.

A programhoz csatlakozás előfeltétele, hogy a nappali tagozatos diák a lakó-, vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal járási munkaügyi kirendeltségen közvetítést kérőként nyilvántartásba vetesse magát. Ehhez személyes okmányaival, valamint érvényes diákigazolványával, vagy annak az iskolai tanulmányok befejezése miatti visszavonásakor kiadott iskolalátogatási igazolásával kell a munkaviszony kezdete előtt a kirendeltségre befáradnia annak érdekében, hogy a programba vonásának előfeltételét jelentő regisztrációja megtörténhessen.

A program időtartama alatt a diákokat a kirendeltségek hétfőtől csütörtökig 8,00-16,00 óráig, pénteken 8,00-13,30 óráig fogadják regisztráció céljából.

További információért kérjük, forduljon kirendeltségi kollégáinkhoz!

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal
Munkaügyi Központja

Ismét kitört a Vezúv – ezúttal Komáromban, mégpedig a Klapka György Múzeumban az idei Múzeumok éjszakáján. A programra érkező látogatók egy izgalmas és tartalmas tárlatvezetésen vehettek részt, ahol bepillantást nyerhettek Pompeii hétköznapjaiba és abba, hogy miről is mesélnek a brigetioi leletek.

Míg tavaly a Klapka György Múzeum és a Monostori Erőd Kht. közösen csatlakozott az országos sorozathoz, addig idén mindkét intézmény saját ötlettel állt elő. A múzeumban az ókori katasztrófákra, főként a Vezúv kitörésére helyezték a hangsúlyt, de keresték a választ arra a kérdésre is, hogy vajon volt-e földrengés Brigetióban? Az alagsorban prezentáció segítségével Pompeiibe jutottak a látogatók, hogy megismerkedjenek a város hétköznapjával és pusztulásával.

– Kollégáimmal készítettünk egy újságot, a bulvárlapok mintájára, amiben a Vezúv kitörése mellett poénokat, recepteket és öltözködési tanácsokat is olvashattak. Az udvaron felállítottunk egy thermopoliumot, vagyis egy korabeli kocsmát, kifőzdét, ahol különféle szószokat, lepényt és limonádét lehetett vásárolni. Illetve itt mutattuk be egy makett segítségével a Vezúv kitörését – tudtuk meg a múzeum igazgatójától, Számadó Emesétől.

Szent Iván éjszakáján kitértek a korabeli orvoslásra és a tűzoltók munkájára, de a rommá lett falfestményeket is újraalkothatták a résztvevők a puzzle mintájára. Arra a kérdésre, hogy volt-e földrengés Brigetióban, nincsenek adatok, ám Savariában a 4. században megmozdult a föld, amit talán itt is érezni lehetett. Annyi bizonyos, hogy az a törésvonal, ami a 18. századi nagy komáromi földrengést okozta, már jóval korábban is munkálkodott.

A Múzeumok éjszakája sok látogatót vonzott, a felnőttek mellett több fiatalt is, Solymosi Bernadett és Kanizsa Orsolya is számos újdonságot tanult a program során. A cserkész lányok elmondták, ugyan az iskolában már hallottak a Vezúv kitöréséről, most azonban más nézőpontból kaphattak információt. Mindkettejüknek a mini makett tetszett a legjobban.

Június 21-e, Szent Iván éjszakája szerelemvarázsló, csodákkal és rejtélyekkel teli – ezt mutatta be igen szemléletesen a Monostori erőd a Múzeumok éjszakáján. A helyszíni adottságokat kihasználva a Dunai bástyánál a tűz és a víz ellentéte került a középpontba. A programra mintegy háromszázan voltak kíváncsiak.

Öt órakor nyitotta kapuit az erőd, ahol óránként indult tárlatvezetés a „Duna hajók, mesterségek” című kiállításra. Itt többek közt kiderült, hogy miért volt különleges hal a viza és miért hívják bőgőshajónak Az arany emberből ismert Szent Borbálát, de képet kaphattak a látogatók a magyar vonatkozású hadihajók sorsáról is.

A víz ellenpontjaként a tűz megszelídítése a Magyar Pékek Fejedelmi Rendjének tagjaira hárult, akik a program során tepertős pogácsát, kürtős kalácsot és kenyérlángost sütöttek, sőt a pékmesterség egyes fogásait is megtanították az arra kíváncsiaknak.

A Duna partján lehetett aranyat mosni Legát István segítségével, és ugyan senki nem gazdagodott meg, a régi mesterség csodái azonban kézzel fogható közelségbe kerültek. Különleges díszletként szolgáltak az erőd titkokkal teli falai a MonoStory Erődszínházi Társulat előadásához, akik szombaton kétszer is bemutatták Svejk című tragikomédiájukat.

Rengeteg türelem, jó reflex, kézügyesség és egyensúlyérzék kellett ahhoz, hogy a bátrabbak megbirkózzanak a zsonglőreszközökkel. Sokszor csodának hisszük az ördögbotot, a diabolót vagy a tányérpörgetést, pedig „csak” a fentebb leírtak szükségesek hozzá.

– A kettősség, az ellentmondásosság jelent meg a FortÉj programjában. A víz a Duna miatta adott volt, ennek ellenpontja a tűz, ami a szerelemmel együtt a Szent Iván éj alapmotívuma. Ezek adták a kiindulási alapot – mondta el Tóth-Lencse Andrea szervező.

Naplemente után keltek táncra a Tűzmadarak, majd a csodákkal és varázslatokkal teli program zárásaként fényfestésre kerül sor. A Dunai Bástya vászonná alakult át, hogy 9x15 méteres nagyságban tükrözze vissza a pályázatra beérkezett alkotásokat.

Hazánk területén mintegy 340 kilométeren át futottak a Peace Run, vagyis a Békefutás résztvevői, melyhez városunk is csatlakozott. Az esemény februárban Portugáliából indult és októberben ér majd véget Belgrádban, miközben 24 ezer kilométert megtéve 49 országot érintenek. A futókhoz többek közt beállt vasemberünk, Szőnyi Ferenc és Dombay Gábor képviselő is.

A Békefutás magyarországi főszervezője, Székely Máté elmondta, hogy az eseményt még 1987-ben indította útjára Sri Chinmoy, aki sportolóként, filozófusként, zenészként és költőként a harmóniát hirdette.

– Ezt jelképezi a Peace Run fáklyája is, amelyet kezében tartott többek közt II. János Pál pápa, Teréz anya, Muhammad Ali vagy épp Nelson Mandela is. Az alapító a békét nem a háború távolléteként értelmezte, hanem a szeretet, az egység és a harmónia együtteseként – tudtuk meg Székely Mátétól.

A Békefutás több annál, hogy a résztvevők Portugáliától Belgrádig futnak, hiszen mindenütt ünnepségek fogadják őket, ahol a közösségek zenével, az irodalom és a képzőművészet segítségével fejezik ki a harmónia iránti törekvésüket. A helyiek mindig csatlakozhatnak hozzájuk néhány utcahossz vagy kilométer erejéig, és a fáklyát is a kezükbe vehetik, hogy jókívánságukat megfogalmazzák.

Komáromban Dombay Gábor képviselő fogadta a nemzetközi váltófutás résztvevőit, szombat délelőtt Szőnyi Ferenccel, Czidlina Balázzsal és Ivánfi Gáborral együtt ők is csatlakoztak a csapathoz.

– Körülbelül 5-6 kilométert futottunk együtt, miközben szólt a zene és remek volt a hangulat. Ez, amellett, hogy óriási teljesítmény, hiszen 24 ezer kilométert futnak a résztvevők, egy nagy buli is. Örülök, hogy Komáromot az aktív sportéletének köszönhetően érintette a Békefutás – nyilatkozta a képviselő.

A világ legnagyobb, olimpiai stílusú váltófutása június 15. és 21. között zajlott hazánkban, Komáromból az Erzsébet-hídon át vezetett tovább a nemzetközi futócsapat útja Szlovákiába, hogy onnan a helyi szervezőkkel együtt róják a kilométereket a következő országig.