Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

Április 26-án Észak és Dél Komárom képviselő-testületeinek közös ünnepi ülésével kezdetét vette a 24. Komáromi Napok. A észak-komáromi Tiszti Pavilon dísztermében rendezett ülésen került sor az idei díszpolgári címek, valamint a pro urbe és a polgármesteri díjak átadására is.

Az ünnepi ülésen Észak Komárom polgármestere, Stubendek László köszöntő szavai után dr. Molnár Attila polgármester, és dr. Kancz Csaba kormánymegbízott szólt a megjelentekhez.

A következőkben Komárom Város jegyzője, dr. Ströcker Renáta ismertette a Díszpolgári kitüntető címre, valamint a Pro Urbe Díjakra és a Polgármesteri Díjra vonatkozó határozatokat.

Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. évben Komárom Város Díszpolgára címet adományozott Nemes Andrásnénak, a Kecskés László Társaság kuratóriumi elnökének. Pro Urbe Díjban idén Miskolczi Julianna Európa bajnok sportlövő, Másik Lehel zeneszerző, György Károlyné Rabi Lenke a Jókai Mór Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója, helytörténész, Nagy Judit képzőművész, és Potháczky Mária a Bozsik József Általános Iskola igazgatónője részesült. Polgármesteri díjat kapott Egyed László versmondó, Tonomár István a Jókai Mozi nyugalmazott igazgatója, és a Komáromi Úszóklub Sportegyesület.

Észak-Komárom városvezetése a következő személyeket, szervezeteket tüntette ki idén: a Római Katolikus Egyház, Komárom, Daniela Kallós Belokostolská, Dr. Erdélyi Zsuzsanna, Harmat Rudolf, JUDr. Vincent Hegedűš, Ing. Pisár Matej, Ružička Zsuzsanna, Rigó Pál, a Komáromi Charita (Karitász) Nonprofit Szervezet, a Komáromi Önkéntesek Csoportja, és a Komáromi Szalon.

Nemes Andrásné

A Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola elvégzése után a Közgazdaságtudományi Egyetemen folytatta tanulmányait.

1977-től a Lenfonógyár dolgozója, osztályvezetője,1981-től főkönyvelője, majd 1988-tól mint a gyár igazgatója tevékenykedett. Innen is ment nyugdíjba 2010-ben.

1998-ban a komáromi református egyházközség presbiterré választotta.

2001-től a Kecskés László Társaság kuratóriumának elnöke.

2002-től a Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara ellenőrző Bizottsága tagja, 2011-től elnöke.

A Kecskés László Társaság Nemes Andrásné elnöklése alatt 12 könyvet adott ki a felvidéki kitelepítésről és a deportálásokról, 10 alkalommal szervezték meg a felvidékiek országos találkozóját, emlékművet állítottak a kiűzetett családok tiszteletére.

A fiatalok történelemtudását is fejlesztendő, a Magyarock Dalszínház közreműködésével életre hívták a Fehérlaposok című rockoperát. A darabot sikerrel játsszák a Felvidéken és Magyarországon egyaránt.

A Társaság a felvidéki településeken elkezdte az emléktábla állítási programot is.

A Kecskés László Társaság igyekszik megőrizni a szekeresgazda hagyományokat is, ezért 2003-ban 25 korhű mellényt varrattak. Ezeket a református konfirmáló gyermekek az ünnepélyes fogadalomtételükkor öltik magukra. 2008-ra elkészítették a teljes szekeresgazda ruházatot is.

2007-ben Komárom-Esztergom megyéért díjat, 2010-ben Pro Urbe Komárom emlékérmet kapott a Társaság, 2013. évben pedig Megyei Príma Külön Díjban részesültek.

Nemes Andrásné évtizedeken át végzett kimagasló közéleti munkájáért, a felvidéki kitelepítettek emlékének felkarolásáért 2013. évben Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át Áder János köztársasági elnöktől. A Komárom Város Díszpolgára címmel most városunknak is lehetősége van megköszönni eddigi tevékenységét.

Komárom Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2015. évben Komárom Városért Emlékérmet adományozott Miskolczi Julianna részére.

2004. január 01-én igazolt a Komárom Városi Sportegyesületbe versenyzőnek, mint sportlövő. Már egy évvel később a Tallinban rendezett Európa Bajnokságon, negyedik helyezést ért el.

A sajnálatos sportsérülések és az örömteli gyermekáldás miatt, egy időre háttérbe szorult a versenyzői karrierje.

2013 nyarán jelentős fordulat következet be sportpályafutásában, mert ekkortól tölti be a Sportlövő szakosztály vezető edzői tisztségét.

Az új infrastrukturális lehetőségek, az új fedett lőtér, és a kemény munka meghozta gyümölcsét: a 2014. március 5-én a Moszkvában rendezett Európa bajnokság döntőjében lőtt új Európa csúccsal Miskolczi Julianna Európa bajnoki címet szerzett. Ez az eredmény azért is kimagasló, mert 21 év után állhatott ismét magyar női versenyző európai dobogó csúcsán.

2004. óta foglalkozik a Komárom Városi Sportegyesület fiataljaival utánpótlás edzőként, ahol nagy lelkesedéssel és odaadással neveli a jövő sportlövőit.

A gyermekek iránti elkötelezettsége, szeretete és az átadott tudása visszaigazolást nyer: tanítványai szép eredménnyel szerepelnek a különböző országos versenyeken.

Mindezen elfoglaltságok mellett még segíti, a Nemzeti Válogatott utánpótláskorú gyermekek edzőtáboroztatását, versenyre való felkészítését is.

Legfontosabb céljához, az olimpiai kvóta megszerzéséhez sok sikert kívánunk, eddig elért eredményeit pedig a díj átadásával köszönjük meg!

Másik Lehel

Komáromban született. Itt járt általános iskolába és itt végezte el a zeneiskolát is zongora szakon. Piliscsabán gépésztechnikumban érettségizett, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hangszerész-képző iskolájában végzett 2000-ben zongorakészítőként.

Ezzel párhuzamosan egy blues-zenekarban orgonán játszott és vokálozott, 1995 és 1999 között. 2002 óta a komáromi Magyarock Dalszínház oszlopos tagja, korrepetitora, zenei vezetője. Kiemelkedő alakításaival három fesztiválon is díjat szerzett.

2004 őszén Molnár Árpáddal közösen újrahangszerelte a Kormorán együttes „A betlehemi csillag” című darabját, 2006 végén pedig már a Dalszínház saját stúdiójában készült el „A betlehemi csillag” cd változata Másik Lehel irányításával és hangmérnöki munkájával.

Több kisebb zenés műsor és aláfestő zene készítése után „Az aranyember” című musical volt az első nagyobb, önálló munkája, melyet nagy szakmai elismerés övezett. Második saját darabja a Klapka című rockmusical.

2010-ben a Madách Színház Musical pályázatának döntőjébe jutott „A púpos” című darabja melyet Paul Feval (pól fövál) regénye alapján készítettek, s ezt követően nagysikerű színpadi bemutatón mutattak be.

Ezzel párhuzamosan szerzőtársával már dolgozott a „Fehérlaposok” címet viselő rockoperán, mely a felvidéki kitelepítések témakörét dolgozza fel egyedülálló stílusban. A rockoperát a Felvidéken és hazánkban is nagy sikerrel játsszák.

Kiemelkedően sikeres a 2013-ban a Madách Színház második Musical Pályázatára készült Shakespeare III. Richárd című művét feldolgozó zenés darabja is.

2014. decembere óta a győri Nemzeti Színházban a „Jézus Krisztus Szupersztár” című darabban Jézus szerepét játssza.

A Díj odaítélésével köszönjük eddigi tevékenységét és kívánunk még hasonló sikerekben gazdag életutat!

György Károlyné Rabi Lenke

1988-ban magyar-történelem szakos tanári, és könyvtárosi diplomával iskolai könyvtári szaktanácsadóként helyezkedett el a komáromi Jókai Mór Városi Könyvtárban. 2003-tól nyugdíjba vonulásáig a városi könyvtár igazgatója volt.

1991 óta foglalkozik a Jókai- és helyismereti gyűjtemény gondozásával, és helyismereti tájékoztatással. A meglévő állományt az elmúlt évek során sikerült a duplájára gyarapítania. Helyismereti tevékenységét az ország határain belül, és külföldön is ismerik és elismerik. Szakmai kapcsolatai vannak osztrák, szlovén, szlovák kutatókkal, és határon túli magyar kollégákkal. Az első helyismereti kiállítása a könyvtár 40 éves jubileumi tárlata volt. Ezután kollégáival elindította a Könyvtári Minitárlat sorozatot.

2004-ben, Jókai Mór halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett Jókai emléknap egyik fő szervezője volt. Ugyanebben az évben indította útnak a könyvtár Irodalmi Kávéház sorozatát.

2006-ban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának dokumentumkiállításával megalapozta a városi könyvtár digitális dokumentum gyűjteményét.

A gyermekolvasók hazaszeretetre nevelését, a szülőföldhöz kapcsolódását célozta az a helyismereti kalandozásnak nevezett program, melyet 2008-ban a Mátyás király évre, 2009-ben a szabadságharc évfordulójára állítatott össze.

Szerkesztésében jelent meg a könyvtár két Jubileumi évkönyve. 1994-től 1996-ig szerkesztette „A Komárom város általános és középiskoláinak közös értesítőjét”, továbbá közreműködött több helyi és országos kiadvány összeállításában, szerkesztésében is.

Részt vett a 2008/2009-es „Könyvtárak a XXI. században” címet viselő úniós pályázat szakmai előkészítésében. A pályázat eredményeképpen megújult a könyvtár számítógépparkja, a honlapja, és sor került újabb szolgáltatások bevezetésére is.

Alapítója és elnökségi tagja a Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének. Az egyesület évente magas színvonalú szakmai konferenciákat, módszertani továbbképzéseket szervez.

2007 óta tagja a Publika Könyvtári Körnek, amely a nemzetközi, és a hazai könyvtártudománnyal foglalkozik.

Nagy Judit

Szőnyben született. Gyermekévei óta fontos számára az a természet- és emberközelség, amiben Komáromban és környékén része lehet. Számára ez az alkotás örömének forrása, ami élete iránytűje.
1997-ben, gazdag útravalóval végzett Egerben, rajz-német szakos tanárként. Egy évig tanított gyermekeket rajztagozatos iskolában és alkotó-táborokban. Képei ebben az időben főként az olaj- és akvarellfestészet jegyében születtek, majd ezzel párhuzamosan egyre nagyobb teret kapott életében a tűzzománc.

1998-ban Műhely Galériát nyitott Komáromban, melyet főként a tűzzománcnak szentelt. Itt, a helyszínen készített munkái mellett számos hazai művész alkotását mutatta be. Mindemellett kiállítások és művészeti rendezvények szervezésével foglalkozott egészen 2002-ig, kisfia születéséig. 2004 óta otthoni műhelyében dolgozik.

A tűzzománc technika kimeríthetetlenül gazdag világával 1996-ban találkozott először. Ebben a műfajban, - a festészet és grafika határmezsgyéjén- találja leginkább otthon magát az alkotásban. Vallja, hogy a „A képteremtés folyamata - és a kép maga - teret nyit a látható és a láthatatlan világok között.”

Örök inspiráció ez számára, melyből sajátos, izgalmasan sokszínű, életigenlő alkotások születnek.

Potháczky Mária

1974-ben szerzett tanítói diplomát és ugyanebben az évben kezdett el dolgozni a Szőnyi Bozsik József Általános Iskolában. 2005-től az intézmény igazgatóhelyettese, 2008-tól pedig az igazgatója.

Munkáját első perctől kezdve hivatásként éli meg, tanítványaitól – ugyanúgy, mint önmagától – fegyelmet, színvonalas munkát követel, igényességre nevel. Gyermekszeretete nem elnéző, hanem az átadni, hatni tudó magatartásban nyilvánul meg.

Temperamentuma, határozott egyénisége lehetővé teszi, hogy vezetőként is a professzionális, a kor követelményeinek megfelelő munkát végezzen. Előrevivő véleménye, meglátásai nagyban hozzájárulnak az intézmény sikereihez, ahhoz, hogy mind a kollégák, mind a tanulók örömmel lépjenek be az iskolába.

Megfontolt, ugyanakkor rugalmas jelleme lehetőséget ad arra, hogy az iskola tovább erősödjön, a diákok és a tanárok örömmel vegyenek részt a tanórán kívüli tevékenységekben, ezzel is erősítve az iskola megtartó erejét.

Az intézmény előtt álló célok elérésére, a feladatokra úgy ösztönzi munkatársait, hogy közben saját képességeiket is kibontakoztathassák, ötleteiket megvalósíthassák.

Az iskola hosszú évek óta töretlen népszerűsége, az onnan kikerülő gyermekek későbbi eredményei, a tantestület elenyésző fluktuációja jól mutatja, hogy Potháczky Mária egyénisége, munkabírása, menedzseri képességei meghozták a várt eredményt.

A város közösségi életében is aktívan részt vesz: 8 évig volt a város képviselő-testületének tagja és az Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bizottság Elnöke.

Ezen kívül alapító tagja és hosszú ideig alelnöke volt a Szőnyi Kulturális Egyesületnek, mely szervezi a városrész kulturális életét, felkarolja az időseket és a fiatalokat egyaránt.

Fő szervezője és rendezője a szőnyi városrész ünnepi megemlékezéseinek.

Sok éven át tartó kiemelkedő pedagógiai munkájáért és igényes iskolaigazgatói tevékenységéért a Magyar Köztársaság oktatási és kulturális minisztere 2010-ben Arany Katedra Emlékplakettet adományozott számára.

Az intézmény dolgozói, tanulóinak szülei, városunk lakói sokévi kimagasló pedagógiai és közösségi munkája elismeréseként javasolták részére a Pro Urbe Komárom Díj odaítélését.

A képviselő-testület a Komárom Város Önkormányzata kitüntetéseiről, díjairól szóló önkormányzati rendeletével a város társadalmi gazdasági oktatási közművelődési, művészeti, sport egészségügyi, és szociális életének, valamint a komáromi gyermek- és ifjúságvédelem területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó szervezet, személy vagy csoport tevékenysége elismerésére Polgármesteri Díjat alapított. Komárom Város polgármestere a díjat az idei évben három személynek ítélte oda.

Egyed László

1941-ben született Sajókeresztúron.

Az általános iskolát szülőfalujában, a középiskolát Miskolcon végezte. A középiskolai magyartanárának köszönhetően már fiatalon megérintette a vers szeretete. Az iskolai ünnepélyeken, szavalóversenyeken már akkor rendszeresen részt vett.

Katonai szolgálata után a Vám- és Pénzügyőrségen helyezkedett el majd innen is ment nyugdíjba. Szabadidejében mindig szívesen tanult verseket és a versírással is próbálkozott.
Nyugdíjba vonulása után több helyről is kapott felkérést, ahol lelkes szavalataival kivívta környezetének elismerését. A komáromi Jókai Mór Könyvtár Irodalmi Kávéház című rendezvénysorozatában az általa összeválogatott és előadott költeményeket hallgathatta meg a versszerető publikum.
Budapesten, a Vám- és Pénzügyőrség országos nyugdíjas találkozóin éveken keresztül szórakoztatta szavalatával az ott megjelenteket.

Szavalóversenyeken is részt vett az ország több pontján. Elismerést kapott Szolnokon, Esztergomban pedig az 50-70 évesek részére rendezett versmondó versenyen 2009-ben 1. helyezést ért el.
Gratulálunk, a továbbiakban jó egészséget kívánunk!

Komáromi Úszóklub Sportegyesület

Szeidl Balázs 2010-ben hozta létre a Komáromi Úszóklub Sportegyesület első csapatát, akikkel időt, fáradtságot nem kímélve végezték napról-napra a legkorszerűbb edzéstervek szerint a tréningeket. A sportegyesületben az első pillanattól kezdve kitartó, küzdelmes munka folyt és a befektetett energiának lassan megjöttek az eredményei.

A klub létszáma folyamatosan nőtt, új csoportok alakultak. A „Minden komáromi gyermek tanuljon meg úszni” önkormányzati program óvodásai és a Both Úszóiskola csemetéi bevonásával kialakult az ideális sportegyesületi struktúra. Szeidl Balázst edzőként először Szabó Péter testnevelő tanár, majd Péter édesanyja, Weiszengruber Anikó segítette, később Szakál Bence is az edzői csapathoz csatlakozott. Szeidl Balázs, az egyesület elnöke, vezető edzője, a kardinális kérdések mellett odafigyel a részletekre is.

A gyerekekkel, az egyesületi tagokkal közösen kabalafigurát választottak, Orkát, a kardszárnyú delfint. Kidolgozta az egyesületi motivációs programot és a jutalmazási rendszert. Minden évben ünnepélyes körülmények között bankettet rendeznek, amelyen értékelik az éves munkát, ismertetik az eredményeket a versenyzőkkel a szülők és meghívott vendégek társaságában.

Van mit értékelni!

Tanítványaik 2011-től versenyeznek és fokozatosan hozzák a jobbnál jobb eredményeket. Először a megyében, majd regionális, országos szinten és nem utolsósorban a Magyar Úszószövetségben is felfigyeltek a komáromi eredményekre. Versenyzőik halmozzák az érmeket a különböző szintű versenyeken. A Magyar Úszószövetség korosztályos ranglistáin előkelő helyeket foglalnak el. A Diákolimpia országos döntőjében 2013-ban Szabó Dávid az 50 méteres hátúszásban ezüstérmes, 2014-ben Nagy Nikoletta bronzérmes lett. 2015-ben négy versenyző bejutott az országos döntőbe, Rózsavölgyi Donát a Magyarország Úszó Diákolimpia bajnoka lett 50 méteres mellúszásban. Orbán Gréta pedig, bronzérmes lett 100 méteres hátúszásban.

Ez a felsorolás csak töredéke a szinte megszámlálhatatlan kiváló eredménynek.

Komárom város hírnevét öregbítik ezek a nagyszerű trófeák. Gratulálunk, a sportegyesületben folyó munkához és további sok sikert kívánunk!

Tonomár István

1952-ben született Budapesten, de mindössze fél éves volt amikor családja, édesapja áthelyezése révén Komáromba költözött.

1971-től a Lenárugyár dolgozója, 1973-től 1975-ig katonai szolgálatot teljesített.

1975-től 1979–ig a Csokonai Művelődési Központban dolgozott – aktívan részt vett a Szabadtéri színpad és a Komáromi Kisgaléria, valamint a Kamaraterem építésében.

1979-ben került a Megyei Moziüzemi Vállalathoz, ahol a városunkban lévő, komáromi Jókai Mozi vezetője lett. Rendszeresen megszervezte a mozi évfordulós ünnepségeit (1980, 2000, 2005).

Filmklubokat vezetett, az iskolamozit pedig a mai napig szervezi a város diákjainak.

Közönségtalálkozókra olyan neves rendezőket, színészeket sikerült meghívnia városunkba mint Bacsó Pétert, Kállai Ferencet, Eperjes Károlyt, Cseh Tamást, Reviczky Gábort, Koltai Róbert.

Nevéhez fűződik az autósmozi, és a kamaramozi létrehozása, üzemeltetése.

1980-as években kihelyezett vetítéseket tartott hétköznapokon és hétvégeken hordozható filmvetítő gépen Herkály puszta, Thaly (thali) puszta, Koppánmonostor, Boldogpuszta, Szőkepuszta településrészeken és a
Fenyves Táborban táborozó gyermekeknek.

Családi mozifilmekkel kovácsolta össze a kicsiket és nagyokat a Barátság lakótelepen a „nagyjátszón” szervezett szabadtéri vetítésekkel. Részt vett a lakótelepen az esti futások megszervezésében.

Középiskolás kora óta (1968) ír verseket, veti papírra gondolatait.

2010-ben saját ötletéből sikerült megjelentetni az Első Komáromi Antológiát, amelynek szerkesztésében is aktívan részt vett és jelentek meg benne versei.

Tagja a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, ahol aktív segítőként tevékenykedik. Önzetlenül segíti a Komáromi Szakállas Klub és Barátai Komáromért Közhasznú Egyesület rendezvényeit, többek között a rászorultaknak szervezett KOSZA - Mikulás délutánt.

A városvezetői szolgálatnak vannak nehéz oldalai, de örömteli pillanatai is. Ilyen az, amikor a város újszülötteit köszönthetem - mondta dr. Molnár Attila polgármester azon az eseményen, amelyre már harmadszor került sor.

- Tavaly ősszel vetődött fel a gondolat, hogy a korábban is biztosított 100 ezer forintos támogatáson túl, egy kis ajándékkal még személyesebbé tegyük a kapcsolatot a komáromi családokkal - kezdte üdvözlő beszédét a polgármester.

A babáknak és szüleiknek szervezett kis ünnepségen egyre több család vesz részt. Az első két alkalommal a jelenlévők elfértek a kis házasságkötő teremben, mostanra pedig a dísztermet is megtöltötték.

- Pozitív tendencia indult meg városunkban. 2006 és 2010 között 100-110 kisgyermek született, tavaly már 149-en látták meg a napvilágot Komáromban - tudtuk meg dr. Molnár Attila polgármestertől. Idén március végéig pedig összesen 51-en születtek.

Az eseményen részt vett Magyarország érdemes művésze, Koltay Gábor filmrendező is. Városunk díszpolgára elmondta: két gyermeke és két unokája van.

- Minden gyermekre, minden jó magyar emberre szükség van. Úgy tűnik, ebben a városban évről évre jobbak a gyermekvállalás feltételei. Vallom, hogy egy gyerek nem gyerek, két gyerek, nem gyerek! Három gyereket kell nevelni! Ha újra kezdhetném az életemet, akkor nem állnék meg két gyereknél - vélekedett Koltay Gábor.

A rendező hozzátette: az élet egyetlen értelme a gyermekvállalás, a jó magyar emberek nevelése.

- Drága apukák! Soha ne legyetek fáradtak, ha a gyermeketek azt kéri, játsszatok, focizzatok vele. Ezek az évek olyan gyorsan elillannak, később pedig nagyon nehéz bepótolni az elmulasztott perceket - fogalmazta meg jó tanácsát Koltay Gábor.

Az esemény végén dr. Molnár Attila elmondta azt is, hogy a támogatási rendszert, vagyis a 100 ezer forintos kelengyepénzt és a kismamák ingyenes utazását a jövőben is szeretnék megtartani.

A történelem során másodszor ünnepelték meg városunk területén Róma megalapítását. Először 248. április 21-én, majd pedig 2015. április 21-én. Az ünneplésre az adott alkalmat, hogy előkerült a második szőnyi törvénytábla, amit dr. Borhy László régész, ásatásvezető a 21. század leletének nevezett!

Tavaly november 7-én Kiss Attila, aki tevékenységével 1992 óta segíti a régészek munkáját, éppen hazafelé tartott a gátépítést megelőző feltárásokról, amikor a kezében tartott és véletlenül bekapcsolva felejtett fémkereső hangos sípolással jelzett.

- Egy újabb bronzra vésett törvénytábla töredék került elő. Ugyan kivésték belőle, de azért sikerült kibetűzni a kibocsátó császár nevét. Philippus Arabbs 244. és 249. között uralkodott. Ekkor, vagyis 248. április 21-én ünnepelték Róma megalapításának ezredik évfordulóját - mondta dr. Borhy László professzor.

A földből a tábla hat töredéke került elő, ebből három egymáshoz illeszkedik. A páratlan lelet példátlan gyorsasággal a Klapka György Múzeumba, majd az ELTE Régészettudományi Intézetébe került. Több vizsgálatnak is alávetették, elektormikroszkóppal is megnézték.

- Kiderült, hogy a táblát előre megvonalazták, meghúzták az oldalsó margót, majd a derékszögű vízszintes vonalakat. A betűkhöz először a függőleges vonalak készültek el, majd összekötötték az N és H betűket, megvésték a T és az L szárait, utoljára készültek el a kerek vonalvezetésű betűk. Előkerült a tábla jobb felső saroktöredéke, melyből látjuk, hogy a táblát furatokkal erősítették a falra. Az oldalsó szegélyen pedig fennmaradt a készítő szignatúrája - magyarázta az intézményigazgató.

A második szőnyi törvénytábla kibocsátási időszaka már az ókori történetírásnak is fehér foltot jelentett. A most előkerült lelet hozzásegíti a szakembereket e néhány év megértéséhez.

- 1930-ban került elő az első szőnyi törvénytábla, a szenzáció jelleget az adja, hogy annak megtalálási helyéhez nagyon közel került elő a második. Valószínűsítjük, hogy ezeket a táblákat a parancsnoki épületek falára helyezték ki. A törvénytábla a katonáknak biztosított privilégiumokat. A műfaja érdekes, egy párbeszédet rögzít a katonák és a táborba látogató császár között - tudtuk meg a professzortól.

Dr. Borhy László elmondta azt is, hogy nem olyan régen Bulgáriában előkerült a szőnyi törvénytábla szövegével megegyező tábla, így feltételezik, hogy ezeket minden katonai tábor parancsnoki falára kihelyezték.

A lengyel Alumetal vállalatcsoport a negyedik legnagyobb európai gyártó az alumíniumöntvények termelésében és részese az autóipari beszállítói láncolatnak is. Komáromban építik fel eddigi egyetlen külföldi gyáregységüket, ahol a legmodernebb technikai eljárást alkalmazzák majd. A cég vezetői a Monostori erődben tartottak tájékoztatót a vállalatról és a munkafolyamat jelenlegi állásáról.

- Sok helyszínt megnéztünk Magyarországon, ezek közül Komárom földrajzi fekvése volt a legjobb, emellett ki kell emelnem a városvezetés nyitott, közreműködő hozzáállását is. A beruházás már tart, jelenleg zajlanak a dokumentációs, engedélyeztetési folyamatok. Az építkezést szeretnénk az idén elkezdeni. Jövő június-júliusban már termelnünk kell – mondta Krzysztof Blasiak az Alumetal A.S. igazgatósági alelnöke.



Az éves termelés 60-65 ezer tonna között mozog majd. A beruházás a munkahelyteremtés szempontjából is nagyon fontos.

- Összességében száz főt meghaladó felvétellel számolunk. A kohászati szaktudás előnyt jelent, a kulcsszemélyzet pedig külföldön szerzi majd meg a gépkelezéshez szükséges ismereteket. Európa legmodernebb alumíniumötvözet-gyártó üzeme lesz a komáromi – tudtuk meg az Alumetal Group Hungary Kft. gyárigazgatójától, Désvári Zoltántól.

A tíz milliárdos beruházás nem csak Komárom, de az ország és Európa szempontjából is kiemelkedő.

- 1998 óta nem volt példa arra, hogy gyár épüljön Komáromban. Eszközeinkkel azon leszünk, hogy ezt a folyamatot elősegítsük. Úgy tudjuk, hogy nyáron befejeződhet az engedélyeztetés, így az építés is megkezdődhet. Addigra mi is végzünk a terület közművesítésével – tette hozzá dr. Molnár Attila polgármester.

A munkahelyteremtés és a helyi adóbevételek szempontjából egyaránt fontos, hogy a lengyel cég mielőbb elkezdhesse a termelést. Az eseményen dr. Kancz Csaba kormánymegbízott is részt vett, aki elmondta: a kormányzat célkitűzése, hogy minél több munkahely létesüljön hazánkban és a megyében. Azért alakították át a segélyezési és a támogatási rendszert, hogy a munkahelyteremtő cégeket segítsék.

Az Alumetal vállalatcsoport három termelőüzemmel rendelkezik Lengyelországban. Komáromban első külföldi, egyben legmodernebb gyáregységüket építik fel.

A figyelemfelkeltés volt a célja annak a drogprevenciós előadásnak, amit április 22-én tartottak az Arany 17. Rendezvényközpontban. A programon az általános iskolák felső tagozatosai vettek részt.

Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekek egyre fiatalabb korban kerülnek kapcsolatba a drogokkal.

- Külön szeretném megköszönni a két pedagógusnak, Konrád Antóniának és Kozenkowné Kiss Katalinnak, hogy a TÁMOP programban pályáztak erre a prevenciós előadásra, mert véleményem szerint többet kell beszélni a drog veszélyeiről. Komárom már nem csak tranzit-, de célállomása is a kereskedőknek - mondta dr. Kreft-Horváth Loránd alpolgármester, aki hozzátette, hogy a szülőket is alaposan informálni kell ebben a témában. A fiatalok szerint is hasznosak az ilyen előadások.

- A 13-14 évesekre bárhol és bármikor leselkedhet veszély. Az iskolában volt egy előadás is, ahol interaktív formában beszéltek a drog veszélyeiről - tudtuk meg Kocsis Andrástól.

A konzultációval és vetélkedővel tarkított programra a kistérség általános iskoláinak hetedik és nyolcadik osztályos tanulóit várták.