Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

Komáromi versenyzőnk immár másodszor állhatott a dobogó legmagasabb fokára a nemzetközi K-1 mezőnyben Prágában, megszerezve második cseh bajnoki címét.

A prágai versenyen Grónai a negyeddöntőben és a döntőben is végig irányítva, a tőle megszokott szinten hozta a mérkőzéseket.

Felkészítő edzők: Csányi János és Csányi Péter

Gratulálunk sikereihez!

A Kárpát-medencei magyarság hagyományainak megőrzése érdekében jött létre a Hon-Nap, amelynek programjai évek óta a Csillag erődben zajlanak. Idén a megszokott események mellett több újdonsággal is készült a szervező Endresz Csoport. A két nap alatt több mint ezren látogattak ki a nemzeti összetartozás napjához kapcsolt városi rendezvényre, így nemcsak településünkről és környékünkről, de a határ túloldaláról is érkeztek vendégek.

A Duna menti hagyományőrző ünnep gazdag kínálattal várta vendégeit, a programok sokaságát felsorolni is alig lehet. Számos bemutatónak, kiállításnak adtak otthont a Csillag erőd ódon falai.

– A rendezvénnyel szeretnénk összekötni a Duna két partját, ezért idén először felvidéki vendégeket hívtunk. Izsáról látogatott el hozzánk az I. Felvidéki Lovas és Hagyományőrző Egyesület, valamint a Búzavirág népdalcsoport. Szintén új program volt az agárverseny, amire vasárnap került sor, a Bolyai Makett Klub Egyesület pedig nemcsak kiállítással érkezett, de építési bemutatót is tartottak. Tavaly nagy sikere volt Gasztonyi Dániel solymász bemutatójának, előadása során egyfajta rendhagyó biológia órát tartott a ragadozó madarakról, Hidán Csaba pedig a végvári harcokról árult el sok-sok érdekességet – tudtuk meg az Endresz Csoport képviselőjétől, Arlett Tamástól.

A meghívott felvidéki település Búzavirág elnevezésű népdalcsoportja 1996-ban alakult. A tagok azóta nyelvünk ápolása mellett, feladatuknak és kötelességüknek tartják hagyományaink, népviseletünk, kézimunka motívumaink és népdalaink átörökítését is. A helyi viseletről 2007-ben hoztak létre egy színes fotókból álló tárlatot, amely az évek során 35 magyarországi és felvidéki helyszínre jutott el. Az Élő népviselet Izsán című gyűjteményt most a Hon-Nap közönsége is megcsodálhatta.

– Az izsai népviselet több rétegű vasalt, keményített alsószoknyából és egy rövid felsőszoknyából áll, tartozik hozzá egy úgynevezett liptyő és egy fejfedő. Az ünnepi viselet színe a láng, a kék és a zöld. A hétköznapi ruházat kartonból készült, ebben jártak például aratni. A fiatal lányok általában rózsaszínű ruhát hordtak. A férfi viselet kalapból, fekete mellényből, fehér ingből és bő paraszt gatyából áll – tudtuk meg a népdalcsoport vezetőjétől, Sámson Gizellától.

A Búzavirág népdalcsoport a kiállítás mellett színpadra is állt, sőt a messze földön híres izsai rétest is megkóstoltatták a tárlat megnyitóján.

Az I. Felvidéki Lovas és Hagyományőrző Egyesület tagjai lovas, fegyver- és ruházati bemutatóval érkeztek. A rengeteg előadás és esemény mellett kiegészítő programok, így lovaglás, báb- és meseelőadás, népművészeti vásár és népi mesterségek bemutatása várta a látogatókat. Újdonságokat kínáltak a szervezők az esti koncertek során is, hiszen a Hon-nap egyik állandó fellépője, a Bikini mellett színpadra állt a Historica, az Örökség, a Vida Rock Band és a Kerecsen is.

Idén 1200 kutyát neveztek be a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége által szervezett Nemzetközi kutyakiállításra. A Monostori erődben zajlott rendezvényre Európa számos országából érkeztek kiállítók, akik nemcsak a megmérettetésen vettek részt, de a háromnapos rendezvényt követően hazánk nevezetességeit is megcsodálták. Az esemény fővédnöke dr. Molnár Attila polgármester volt.

Ahogy a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetségének alelnöke, Szabó Sándor fogalmazott, a kiállítók nagyon szeretik a Monostori erődöt, ennél keresve sem találhattak volna jobb helyszínt a rendezvénynek.

–Nem kizárólag a szomszédos országokból, de messzebbről is érkeztek ide kiállítók. Ez évben 1200 kutyát neveztek. A szabályrendszer szerint a kutyákat tíz csoportba osztottuk: pásztor- és juhászkutyák, őrző-védők, terrierek, tacskók, szánhúzók, kopók és vérebek, valamint a kontinentális vizslák és szetterek, a retrieverek és spánielek, a kedvtelésből tartott kutyák és az agarak. A nemzetközi bírókból álló csoport összesen 22 körben vizsgálta a négylábúakat – tudtuk meg Szabó Sándortól.

A kutyák fajtáját szinte felsorolni is képtelenség, voltak itt komondorok, vizslák, dobermannok, dogok, tacskók, spánielek, vagy épp agarak minden mennyiségben. A kiállítás mellett kísérőprogramok is színesítették a rendezvényt, voltak gyermek ügyességi- és műveltségi vetélkedők, súlyhúzó bajnokságok és lovagoltatás.

– Mi magyarok különösen szeretjük az állatokat, a lovak mellett talán a kutyákkal ápoljuk a „legközelebbi kapcsolatot”, így nem csoda, hogy rendezvényünkön 4000-5000 vendég fordul meg – tette Szabó Sándor.

A kiállítóknak a komáromi versenyen lehetőségük volt megszerezni a Hungária Champion, a Hungária Junior Champion és a Hungária Veterán Champion címeket is.

2013 júniusának első hete bizonyosan bevonul majd városunk krónikájába. Június 8-án a Duna soha nem mért rekordmagasságban, 845 cm-en tetőzött. Komárom kiválóra vizsgázott összefogásból, fegyelemből és emberségből.

Dr. Molnár Attila polgármester az évforduló kapcsán ismételt köszönetét fejezi ki valamennyi a munkálatokban résztvevő szakembernek és önkéntesnek, akik munkájának köszönhetően a komáromi gát kiállta a víztömeg óriási nyomását, a folyót pedig a medrében tudtuk tartani.

Az épülő dunai gát, amelynek alapkövét idén februárban tette le Orbán Viktor miniszterelnök úr a garancia arra, hogy a tavalyihoz hasonló emberpróbáló időket többé ne kelljen átélnünk, illetve, hogy egy esetleges nagyobb árhullám esetén a komáromiak napjai nyugalomban telhessenek - fogalmazott a polgármester.

Kettős jubileumot tartottak június első hetében a Feszty Árpád Általános Iskolában, ahol névadójukra, a neves festőművészre emlékeztek.

- 100 évvel ezelőtt hunyt el névadónk Feszty Árpád, iskolánk pedig épp negyed százada vette fel a nevét. Az ötlet az akkori igazgatónőtől, Pirityi Károlynétól származott, hiszen Feszty tőlünk alig néhány kilométerre, Ógyallán született. Egy határon túli magyarról elnevezni egy intézményt akkoriban nagydolognak számított. Felvetődött az is, hogy valami pluszt kellene nyújtanunk, hiszen „városszéli” iskolaként indultunk, sok hátránnyal. Az intézmény vezetése és a tanárok úgy gondolták, hogy a rajz lehetne az, amibe a gyerekek kiteljesedhetnének. Ez pedig, ahogy az emúlt másfél évtized sok tehetsége bizonyítja, nagyon jó gondolatnak bizonyult - mondta az iskola igazgatója, Kiss Mária.

Az évfordulók kapcsán az Arany 17. Rendezvényközpontban tárlat nyílt az intézmény falain belül működő emelt szintű rajzprogramban résztvevő tanulók, és az elmúlt 25 évben itt tanító művésztanárok munkáiból. A tárlatot Feszty Zsuzsanna, Feszty Árpád leszármazottja is megtekintette.

- Az 1988/89-es tanévben indult el az emelt szintű rajztanítás. Ez hosszú idő, ami rengeteg alkalmat adott a gyermekek kibontakozására, a különféle versenyeken, megyei, országos és nemzetközi pályázatokon való részvételre. Nagyon fontos a tanórai munka is, ahol mindenki megélheti az alkotás örömét, egyénisége kiteljesedhet - tudtuk meg Fűriné Nagy Edit művésztanártól.

- Amikor eldöntöttük, hogy felvesszük a festőművész nevét, először a családtól kértünk engedélyt. Nagy megtiszteltetésnek vették, hogy egy magyarországi iskolát Feszty Árpádról neveznek el. Akkor még a körkép sem volt látható hazánkban, Fesztyről és műveiről pedig alig esett szó - tette hozzá az igazgatónő.

Napjainkban Csíziné Feszty Zsuzsanna kezeli a festőóriás hagyatékát. Zsuzsa asszony nagyapja Feszty Béla, Feszty Árpád legkisebb fiútestvére volt.

A festőművész életéből számos dokumentáció őrződött meg az utókor és a család számára. Szülővárosának oktatási intézménye 2006-ban vette fel Feszty Árpád nevét. A két intézmény testvériskolai kapcsolatot ápol. Feszty Árpád Jókai Rózát, Laborfalvi Róza unokáját vette feleségül, lányukkal, Masával Zsuzsa néni még találkozott.

– Az egyik legnagyobb magyar szentképfestő volt. Sajnos 30 évvel ezelőtt itt hagyott minket. Sokat jártunk hozzá, nagyon örült nekünk, a felvidéki rokonoknak - tudtuk meg Zsuzsa nénitől.

A komáromi iskolában egész héten át zajlottak az események.

- Minden évfolyam, valamennyi osztálya megnézett egy előadást Feszty Árpádról. A legjobb 50 tanulónk egy kiránduláson vehetett részt Ópusztaszeren. A gyermeknapi játékok és feladatok is névadónk köré csoportosultak. A 25 éves jubileum alkalmából pedig szeretnénk egy szobrot avatni az aulában - mondta Kiss Mária.

Az intézmény büszkén viseli Feszty nevét, hiszen hazánkban ők az egyetlenek, akik a honfoglaló őseinket körképen megörökítő festőművészt választották névadójuknak. A iskola célja továbbra is ugyanaz marad: példaként álltani a művész életútját és kreatív, a művészetben kiteljesedő, alkotószellemű emberpalántákat nevelni.