Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

Szeptember 21-én Esztergomban került megrendezésre a Komárom-Esztergom Megyei Úszókörverseny harmadik, a 2013/2014-es évad utolsó fordulója.

A nyitott medencés versenyszezon lezárásához csodálatos szeptemberi időjárás társult, bár még reggel esőre állt, de a bemelegítésre kisütött a nap és a komáromi úszók nyakába eső helyett 51 érem hullott -25 arany-, 15 ezüst- és 11 bronzérem.

Aranyérmesek: Bartalos Áron (2007) 50 m gyorsúszás és 50 m mellúszás; Debreceny Dalma (2006) 50 m gyorsúszás és 50 m mellúszás; Fenyvesi Botond (2003) 100 m pillangóúszás és 50 m mellúszás; Gálik Krisztián (2005) 100 m gyorsúszás és 100 m mellúszás; Komáromi ÚKSE "A" 4×50 m vegyesúszó váltó; Komáromi ÚKSE "C" 4×50 m vegyesúszó váltó; Nagy Nikoletta (2005) 100 m gyorsúszás, 100 m mellúszás és 50 m hátúszás; Orbán Gréta (2002) 100 m pillangóúszás és 50 m hátúszás; Óvári Dániel (2001) 100 m gyorsúszás, 100 m mellúszás, 100 m pillangóúszás és 50 m hátúszás; Rózsavölgyi Donát (2006) 50 m hátúszás és 50 m mellúszás; Szabó Dávid (2004) 100 m pillangóúszás és 50 m gyorsúszás; Szakál Bence Máté (1993) 100 m mellúszás; Völgyi Péter (2005) 50 m hátúszás

Ezüstérmesek: Bartalos Áron (2007) 50 m hátúszás; Debreceny Dalma (2006) 50 m hátúszás; Fenyvesi Botond (2003) 50 m gyorsúszás; Gálik Krisztián (2005) 50 m hátúszás; Hidvégi Péter (2001) 100 m pillangóúszás; 50 m hátúszás; Máté Eszter (2004) 50 m gyorsúszás; 50 m mellúszás; Nagy Csongor (2005) 100 m mellúszás; Orbán Gréta (2002) 100 m mellúszás és 100 m gyorsúszás; Rózsavölgyi Donát (2006) 50 m gyorsúszás; Szabó Dávid (2004) 50 m hátúszás; 50 m mellúszás; Takács Fábió (2004) 100 m pillangóúszás

Bronzérmesek: Máté Eszter (2004) 100 m pillangóúszás és 50 m hátúszás; Nagy Szonja (2006) 50 m gyorsúszás és 50 m mellúszás; Németh Áron (2001) 50 m hátúszás; Takács Fábió (2004) 50 m gyorsúszás, 50 m hátúszás és 50 m mellúszás; Völgyi Péter (2005) 100 m gyorsúszás és 100 m mellúszás; Zseni Dóra (2007) 50 m gyorsúszás.

Három napon át a hagyományos mesterségeké volt a főszerep a Szabadság téren, ide települtek ki faházaikkal az iparművészek, hogy tudásukat megmutassák, adott esetben átadják az érdeklődőknek. A mesterségek dicséretét számos kísérőprogram színesítette, koncertek, előadások, főzőverseny és népi játékok tárháza.

A rendezvény fő célja évek óta a hagyományok ápolása, továbbvitele. Erről beszélt az esemény ünnepi megnyitóján városunk polgármestere, dr. Molnár Attila is.

– Hagyományaink ápolása nemcsak felelősségünk, de kötelességünk is. Ez az ünnepségsorozat is azért indult évekkel ezelőtt, hogy a gyerekeknek megmutathassuk a régi komáromi mesterségeket. Feltétlenül meg kell említenünk városunk neves helytörténészének, múzeumalapítónknak, Kecskés Lászlónak a könyvét, melyben számos helyi mesterségről esik szó, így a vízimolnárokról, a szekeresgazdákról, a hajóácsokról vagy épp a dunai aranymosókról. Ezekből és természetesen más mesterségekből is szeretnénk ízelítőt adni a komáromiaknak. A napokban az egyik helybéli azzal állított meg, hogy nagyon örül, hogy az elmúlt években ennyi rendezvény valósult meg nálunk! A városvezetés továbbra is azon dolgozik, hogy ez így maradjon a jövőben is, hogy élettel töltsük mega közösségi tereinket, a Jókai teret, a Szabadság teret, hogy mi komáromiak még inkább egy nagy családnak érezzük magunkat – fogalmazott dr. Molnár Attila.

A rendezvénysorozat az Akkordeon Harmonika Zenekar térzenéjével vette kezdetét, majd a Coffee City adott akusztikus műsort. Mesterek és mesterségek címmel Hornok Magdolna festményeiből nyílt kiállítás az Arany 17-ben. Az első napot az Egyéb Veszély és a Syncron Band utcabálja zárta.

Az eseményt ebben az évben is a Komáromi Kulturális, Sport és Szabadidő Nonprofit Kft. szervezte, magját pedig a Komárom-Esztergom Megyei Népművészeti Egyesület tagjai adták, hiszen 16 mesterember 10 hagyományos mesterség bemutatójával érkezett városunkba.

– Elégtétel a számomra, ha látom a gyerekeket kézműveskedni, reményt adnak, hogy ezek a mesterségek nem vesznek el. Ha hagyományokról beszélünk, az számomra mindig örömteli pillanat. Úgy gondolom, ha egy szülő nem tudja megmutatni a gyermekének, hogyan kell megvarrni egy babát, de láthatja egy ilyen rendezvényen, akkor a gyerek előbb-utóbb késztetést érez arra, hogy maga is kipróbálja. Vagy, ha meglát egy szép kerámia bögrét, kedvet kap ahhoz, hogy maga is készítsen egyet – vélekedett Hamrák Zsófia képviselő.

A Szabadság tér faházaiban bepillantást nyerhettünk a fazekasok, a kovácsok, a textilesek életébe is. Külön kis szeletét adták a rendezvénynek a kékfestők, hiszen városunkban a hagyomány és innováció programnak köszönhetően 15 fős alkotóműhely jött létre. A meghívást így örömmel elfogadta az 1906-ban alakult, és azóta is családi vállalkozásban működő Győri Kékfestő Műhely, amely az országban működő öt műhely egyike.

– Hagyományos technológiával dolgozunk, azzal a középkék színnel és egyszerű motívummal, ami a Kisalföldhöz köthető. A kékfestés Indiából származik, a 17. század végén a tengeri kereskedelemnek köszönhetően jutott el Európába – tudtuk meg Tóth Ildikótól.

A kovácsmesterség szépségeiről beszélt a szakma nagy öregje, Kajla Ferenc.

– A kovács szerencsés embernek mondhatja magát, hiszen mindent el tud készíteni, amit megálmodott, holott nincs sok szerszáma, csak egy üllője és egy kalapácsa. Az én üllőm 200 éves, ennyi idő alatt sok kovácsot szolgált már. Szeretem látni, ahogy az ezer fokon fehéren izzó vas meggypirossá válik, amikor formát kap – mondta Kajla Ferenc, aki a kovácsmesterségen túl a kőszobor faragáshoz, a fazekasmunkához és a tűzzománchoz egyaránt ért.

A rendezvény másnapján a Cirill Táncstúdió mazsorett bemutatóját követően színpadra lépett a Majorka Színház, a Varga Banda, a Bordó Sárkány Régizene Rend, a Duna Népdalkör, a Napraforgó Citera Zenekar, a Nagykéri Citerazenekar, Horsa István és az Ördöngös Népzenei Műhely, a Garabonciás Néptáncegyüttes. Tokár Zsolt a borászatról és a szőlőtermesztésről beszélt Végül pedig a Magyarock Musical Band és Várgesztesi Vagányok sramli zenekar utcabálja zárta a napot.

A mesterségek ünnepéhez első alkalommal kapcsolódott a Magyra Máltai Szeretetszolgálat rendhagyó napja, mikor is az egészséges és fogyatékkal élő emberek közelebb kerülhettek egymáshoz.

A Petőfi Sándor Általános Iskolában rendezett Paraolimpiával induló napon fellépett többek között a
Roll Dance Budapest Kerekesszékes Kombi Táncegyüttes, a Délibáb Színház, a Mingyá Zenekar, a Tolerancia Együttes, a FBI Street Generations, a The Gents és a Twinner is. A fesztivál a Ghymes koncertjével ért véget.

A rendezvény nem jöhetett volna létre Nyikus Anna odaadása és szakértelme nélkül.

– A Komárom-Esztergom Megyei Népművészeti Egyesület 1989-ben jött létre. Az alkotók célja nem az, hogy munkájukat eladják, hiszen egy-egy anyagban életet látnak, így az a kidolgozás során a szívükhöz nő, hanem sokkal inkább az, hogy továbbörökítsük a tudásunkat. Komáromban ez jó úton halad, hiszen a gyerekek már óvodás korban megismerkedhetnek az egyes mesterségekkel – mondta Nyikus Anna.

Ismét új turisztikai látványossággal bővült a Monostori erőd, amelytől a látogatószám további növekedését várják. A kazamata-rendszer átadására olyan napon került sor, mikor az érdeklődők számos egyéb programon is részt vehettek, hiszen ugyanekkor tartották a kulturális örökség napot és az európai összetartozás napját is.

Az utóbbi hónapok munkálatai során tisztítási, állagmegóvási munkákat végeztek az erőd 2 km hosszú lőfolyosóján, emellett mostantól egy a hagyományos és modern kort ötvöző interaktív kiállítás is várja az érdeklődőket. A tárlat egyik termében bemutatják az erőd tüzérségi rendszerét, egy 101 m hosszú folyószakaszon pedig egy monarchia-kori katona hétköznapjaiba pillanthatnak bele a látogatók.

- Tizenharmadik esztendeje kapcsolódunk be a kulturális örökség napokba, ami tulajdonképpen a műemlékek ünnepe. Ilyenkor az ingyenes belépés mellett számos programmal kedveskedünk a látogatóinknak. Most is volt kalandok erődje, egy 15 állomásból álló túra lézerharccal, falmászással, a legkisebbek a cakkumpakk játékos feladatmegoldásain vehettek részt – tudtuk meg Tóth-Lencse Andreától az erőd munkatársától.

Az uniós forrásból határon innen és túl felújított kazamata-rendszer átadójára szeptember 20-án került sor az létesítmény Klapka termében, ahol Németh Mónika a Miniszterelnökség Nemzetközi Együttműködési Programok Végrehajtási Főosztály vezetője kitért a határon átnyúló projektek jelentőségére.

– Az Európai Unió régóta nagy figyelmet fordít a határon átnyúló támogatásokra, ez a 2007 és 2013 közötti időszakban 663 millió eurós forrást jelentett. A Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program az egyik legfontosabb számunkra, melynek köszönhetően a fent említett időszakban 60 milliárd forint állt rendelkezésünkre. Ebből infrastrukturális, kulturális, turisztikai fejlesztések valósultak meg, kerékpárutak, hidak épültek meg. Már előttünk áll az új időszak, 2015 második felétől várhatóan 200 millió euró áll majd rendelkezésünkre – mondta az államtitkár, aki hangsúlyozta, hogy ezek az együttműködések milyen pozitív közösségépítő és gazdaságfellendítő változásokkal jártak.

Ugyancsak erről beszélt Iveta Námerová a szlovák Vidékfejlesztési és Földművelésügyi Minisztérium munkatársa. Dr. Kancz Csaba korámnymegbízott az erőd példamutatását emelte ki.

– Észak és Dél-Komárom városvezetésének pozitív hozzáállása nélkül ez a projekt nem valósulhatott volna meg. A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program az egyik legsikeresebb kezdeményezés, ami Európa más országainak is példát mutathat. A következő hét év újabb kihívásokat tartalmaz, melyek a meglévő kapcsolatokat még tovább fejleszthetik – vélekedett a kormánymegbízott.

Az erődrendszer tulajdonosa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazgatója Pál Ákos elmondta, az elmúlt két évben összesen 440 millió forintból valósultak meg időszaki kiállítások, jöttek létre konferenciatermek és közösségi terek az erődben. 2014-ben pedig két nagy projekt zárult le, az egyik a kerékpárút megvalósítása, a másik a kazamata-rendszer átadása volt. Ezek a fejlesztések hozzájárultak ahhoz, hogy a Monostori erőd egy tízezer látogatót megszólítani képes, a régióban is meghatározó turisztikai központtá fejlődjön. A mostani projekt erődöt érintő része több mint 267 ezer euróból, azaz mintegy 80 millió forintból valósult meg.

Dr. Molnár Attila polgármester a beruházás kapcsán elmondta, városunk szempontjából különösen fontosak a turisztikai fejlesztések. Épp ezért bír nagy jelentőséggel a nemrég átadott új kerékpárút, csakúgy, mint a tavaly felavatott, megszépült Dunai bástya, illetve a közeljövőben kezdődő Csillag erődöt érintő mintegy 6 milliárd forintos kormányzati program. A Szépművészeti Múzeum szobormásolat parkjának komáromi megvalósítása több ezer turistát vonz majd városunkba.

- A projekt célja az volt, hogy a Duna mindkét oldalán újabb turisztikai látványossággal bővüljön az erődrendszer. A munkálatok során megújult az egykori szovjet használat során lepusztult, de szerkezetében ép kazamaták és várárkok egy-egy jelentős szakasza – tudtuk meg a Monostori Erőd Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójától, Varga Istvántól.

Az ünnepélyes szalagátvágást követően a résztvevők közösen tekintették meg a különleges atmoszférájú kazamata-rendszert, melyhez hasonló nincs több Magyarországon. Ezen a napon adták át a Komáromi Erődökért Díjat. Az elismerést a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje, Számadó Emese, a Klapka György Múzeum igazgatónője és az amerikai autók fesztiválját sikeresen megrendező Békési Róbert vehette át. Az erdődben szintén szombaton avatták fel a Komáromi Erődök Barátainak Egyesülete által életre hívott hársfa ligetet is.

– Egyesületünk szervezeti szabályzatában különös figyelmet szenteltünk a természetvédelemnek. Arra gondoltunk, hogy a csodálatos építészeti örökségünkhöz illő ligetet alakítunk ki. Az első fákat 2011-ben ültették el a családok – nyilatkozta Bágyi Ferencné.

A liget eredetileg máshol állt, azonban a kerékpárút építése miatt a fákat egy másik területre telepítették át, így most itt várja a szemlélődőket a 27 csemetéből álló kis park. Tavalyi az építkezés miatt nem volt ültetés, idén ősszel azonban újabb fák kerülnek ki. A liget Bruncz János fafaragó jóvoltából új faragott tájékoztató táblát is kapott.

A nap során átadták a 2014. évi Komáromi Erődökért díjakat, melyeket a Monostori Erőd Nonprofit Kft taggyűlése adományoz azoknak, akik sokat tesznek épített örökségeik megóvása és a történelmi hagyományok méltó bemutatása érdekében. Idén Számadó Emese, a Klapka György Múzeum igazgatójának, Békési Róbert, a Nemzetközi Amerikai Autó Találkozó alapító-szervezőjének és a Magyar Pékek Fejedelmi Rendjének munkáját jutalmazták.

Városunk már több mint egy évtizede szervez az országos autómentes naphoz kapcsolódva programot szeptember második felében. Idén a Monostori erőddel karöltve valósították meg az eseményt, melyből további szervezetek, így az FBI Street Generations csapata, a helyi Vöröskereszt és a rendőrség is kivette a részét. Az eseményen dr. Molnár Attila polgármester is részt vett.

A program 9 órakor kerékpáros túrával indult a Szabadság térről, amit Dombay Gábor önkormányzati képviselő vezetett. A lelkes kis csapat az erődig kerekezett, miközben érintették Komárom főbb látványosságait.

- Az autómentes nap ebben a felgyorsult világunkba egy kis nyugalmat, megpihenést hoz. Rádöbbenti az embereket arra, hogy másképp is lehet közlekedni, nem csak autóval, hiszen rengeteg élményt nyújt a kerékpározás, vagy épp a gyalogos séta. Az önkormányzat is arra törekszik, hogy elősegítse az ilyen jellegű közlekedést, ezért kerékpártárolókat helyeztünk ki több területre, és végső soron a tavaly működésbe lépett térfigyelőkamera-rendszer is azt célozza, hogy kevesebb legyen a kerékpár lopás a városban – tudtuk meg Dombay Gábortól.

Az erődben ezalatt számos ügyességi verseny és játékos feladat várta a vendégeket.

- A hat helyszínből álló feladatsort a Vöröskereszttel, a rendőrséggel és a Kassák Klub kerékpáros szakosztályával közösen állítottuk össze. Az első ponton a rendőrség vizsgálta át a bringákat, ha mindent rendben találtak, akkor almát kapott a tulajdonos, ha nem, akkor pedig krumplit. Ezen kívül voltak ügyességi szakaszok, kerékpáros elsősegélynyújtás, és KRESZ-teszt is. Hirdettünk szelfi és fotós versenyt, illetve a legkülönlegesebb kerékpárt is díjaztuk. Értékes nyereményekkel, új biciklivel és rollerrel gazdagodtak a győztesek – mondta el a program egyik szervezője, az önkormányzat környezetvédelmi referense, Juhász Márton.

A legidősebb nevező egy közel 76 éves hölgy volt, aki 64 esztendős kerékpárjával érkezett.

- 1948-ban kaptam a nagyapámtól, Szlovákiából. Odahaza volt egy kismalacom, de amikor kitelepítettek bennünket, nem hozhattam magammal. Nagyapám azt mondta, hogy eladta a kismalacot és azon vette nekem a kerékpárt, de én azt hiszem, hogy falusi ember lévén levágta az állatot, csak ezt nem akarta megmondani nekem. A biciklit azóta használom, hiszen mindenhová ezzel járok. Nem adnám el semmi pénzért! A fiataloknak azt tanácsolom, hogy ha van kerékpárjuk, őrizzék meg, vigyázzanak rá és használják minél többet – hangzott a többszörös dédnagymama, Keller Tiborné Komjáti Anna tanácsa, aki nem csak a városnéző túrán vett részt, de az ügyességi feladatsort is tökéletesen teljesítette.

Almásfüzitőről egy kisebb csapat látogatott ki a programra.

- Tízen jöttünk az osztályból, így próbáljuk tovább építeni a közösséget, miközben sportolunk és jól érezzük magunkat. Kilenc és fél éve versenyszerűen focizom, de bringázni is nagyon szeretek – mondta a csapat egyik tagja, Mészáros Miron.

-Nagyon jók az autómentes nap programjai, sokat sétáltunk és tekertünk is. Jómagam versenyszerűen kerékpározom és úszom, így számomra a sportos életmód is – tette hozzá Németh Áron.

A szervezők az ügyességi pálya mellett több versenyt is hirdettek, keresték például a legkülönlegesebb cangát, a győztes végül Berki Dávid lett.

- Ez egy félig autóból, félig kerékpárból álló járgány. Az eleje BMX-ből és egykerekűből épült, a hátsó fele pedig autóból – tudtuk meg a fiatalembertől. Az erődbe szombaton több mint kétszázan érkeztek bringával, a versenyekre pedig ötszázan neveztek be, sokan kölcsön kerékpárral. A program így teljes mértékben elérte a célját. Az egyik résztvevő apuka úgy fogalmazott: ilyen eseménydús és pozitív kicsengésű rendezvényt nem évente egyszer, hanem havonta kellene rendezni.

A fenti témáról tartottak sajtótájékoztatót csütörtökön a városháza dísztermében, ahol jelen volt dr. Berczik Ábel a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, Czunyiné dr. Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár, térségünk országgyűlési képviselője, dr. Dancsó József a Magyar Államkincstár elnöke, Wurczer Irén a Magyar Államkincstár Komárom-Esztergom megyei igazgatóságának vezetője, és dr. Molnár Attila polgármester.

Dr. Dancsó József a sajtótájékoztatón elmondta, nemzetgazdasági szempontból is fontos, hogy az állam- és értékpapír forgalom közelebb kerüljön a lakosokhoz.

- A következő időszakban éppen ezért 24 új ügyfélszolgálati pont nyílik az országban, elsőként Komáromban. Az optimális helyszín kiválasztásánál látszott, hogy az önkormányzat szívesen fogadja ezt az új lehetőséget, amit az iroda megnyitása jelent – tudtuk meg a Magyar Államkincstár elnökétől, aki hozzátette, hogy egyre népszerűbb ez az értékesítési forma, hiszen az állam száz százalékos garanciáját élvezhetik az ügyfelek.

- A lakosok körében egyre kedveltebbek mind a rövid, mind a hosszú lejárati idejű értékpapírok. Az állam feladata is, hogy ösztönözze ezek vásárlását – ezt már dr. Berczik Ábel a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára mondta. Ennek jó eszköze lehet az új ügyfélszolgálati pontok megnyitása, az egyre szélesedő államkötvények kínálata, melyek jóval versenyképesebbek a bankok ajánlataival szemben. A legfőbb cél pedig az, hogy az értékpapírokból befolyó hozamot a magyar emberekhez juttassák vissza.

- Komárom-Esztergom megyében, a komáromi járásban mintegy 40 ezer emberhez jut el közvetlenül a Magyar Államkincstár. Az új iroda megnyitása is bizonyítja, hogy a Dunántúlon Komárom biztos pontnak számít. Látható, hogy a polgárok egyre inkább megbíznak azokban a tevékenységekben, melyek az állam részéről biztosítottak – vélekedett Czunyiné dr. Bertalan Judit államtitkár.

- Az iroda helyszínének kiválasztásában az is szerepet játszott, hogy Komárom a Felvidék kapuja, így az értékesítési pont kiváló lehetőség az észak-komáromiak számára is. A jövőben szeretnénk közös tájékoztató rendezvényeket tartani – tette hozzá dr. Molnár Attila polgármester.

Wurczer Iréntől megtudtuk, hogy az Arany 17 Rendezvényközpont földszintjén nyílt új ügyfélszolgálati pont a hét három napján várja majd az ügyfeleket, hétfőn és kedden 8 és 16 óra között, pénteken pedig 8 és 14 óra között. Az ügyfélforgalmat jelenleg két munkatársuk látja el. A döntéstől azt várják, hogy az ügyfélforgalom még dinamikusabban növekszik majd.