Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

Soha nem látott tömeget vonzott a CACIB nemzetközi kutyakiállítása a Monostori erődbe az októberi hosszú hétvégén. Összesen 34 országból érkeztek kiállítók és közel 9000 kutyát bíráltak el. Az esemény sztárvendége Növényi Norbert volt. A programra vasárnap délután dr. Kreft-Horváth Loránd alpolgármester is ellátogatott.

Három napon át kutyaugatástól volt hangos a Monostori erőd, ahol a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége rendezett nemzetközi kiállítást. A rendezvényen még soha nem volt akkora részvételi arány, mint most. Ez köszönhető egyrészt a kutyabarát helyszínnek, másrészt a szövetség kitartó munkájának.

- A nevezési létszám a központi versenyre 6630 volt, a speciális programokra azonban további kutyákat is hoztak, így a három nap alatt közel 9000 kutyát bíráltunk el. Európában senki más nem tud ekkora létszámot produkálni. Kiállítóink közel kétharmada külföldről érkezett, a szomszédos országokon kívül az Amerikai Egyesült Államokból, Finnországból, Oroszországból és Japánból - tudtuk meg a szövetség elnökétől, Korózs Andrástól.

Az elnök elárulta azt is, hogy hazánk elnyerte a 2021-es európai kutyakiállítás rendezési jogát. Az egyes országok általában 10-15 évente rendeznek hasonló méretű megmérettetést, Hazánk azonban immár harmadszor; 2008-ban Európa-, míg 2013-ban világkiállításnak adtunk helyszínt.

- Megfigyelhető a minőségi javulás, azonban a hobbikutyás kiállítók megfogyatkoztak. A kiállítás nem olcsó mulatság, hiszen pénzbe kerül a nevezés, az utazás és az itt tartózkodás is. Ezért a kiállítóink 90 százaléka profi tenyésztő. Európában az elmúlt évek gazdasági nehézségei miatt csökkent a nagytestű kutyák száma, kedveltebbek lettek a kisebb testű ebek, akiknek az ellátása, gondozása nem igényel akkora kiadást – avatott be a kulisszatitkokba Korózs András.

Az eseményen fellépett Hamza Viktória, aki a lovak szabad idomítását mutatta be.

Nagyszabású gálakoncerttel ünnepelte 20 éves jubileumát az Egressy Fúvószenekar. A gálakoncert díszvendége a Pro Urbe-díjas Balázs Árpád zeneszerző volt. A születésnap kapcsán a karvezetőt, Szabó Ferencet kérdeztük.

Egy jubileum kapcsán az ember mindig számadást készít. Hogyan értékelné az elmúlt 20 esztendőt?

Elsősorban nem a szakmai sikerek mentén, hiszen azt megtette helyettünk a szakma, számtalan elismerést kaptunk. Amire személy szerint a legbüszkébb vagyok, az a zenekar közösségformáló ereje. Az első néhány év az építkezésről szólt, hiszen 16-an kezdtünk játszani a fúvószenekarban. Az Egressy Béni Alapfokú Művészeti Iskola korábbi vezetője, Méri Anasztázia vetette fel, hogy a tatabányai mintára a mi intézményünkben is alakulhatna egy zenekar. Az együttes ma már több mint 50 főből áll, nemcsak a diákok és a tanárok játsszanak benne, de régi növendékeink is szívesen visszajárnak. Legidősebb tagunk elmúlt 50, a legfiatalabb mindössze 12 éves. Van, aki Oroszlányból utazik Komáromba minden pénteken az esti próbára, de olyan is, aki Frankfurtból jön haza azért, hogy a koncerteken felléphessen velünk.

A gálakoncert a jubileumi év zárása volt, azonban a zenekar egész évben ünnepelt. Melyek voltak a legfontosabb állomások?

A Komáromi Napok ideje alatt három napot töltöttünk el közösen a naumburgi testvérváros zenekarával. Ez nemcsak a közös zenélésről szólt, de a csapatépítésről is. Májusban, a gyermeknaphoz kapcsolódva a Fúvósparádén léptünk fel. Óriási sikert arattunk, megtöltöttünk a Városháza előtti teret. Július végén a tatabányai fúvószenekarral közösen - melynek szintén vezetője vagyok - harmadik alkalommal szerveztük meg a Százan fújják nevű programot. Évek óta Révfülöpön tartjuk a nyári előkészítő táborunkat, ahol rendszerint az új darabokat tanuljunk meg. Itt az augusztus 20-ai rendezvényen szerepeltünk. A gálakoncert pedig az utolsó felvonása a jubileumi évnek. Meghívtuk a családtagokat, a barátokat, a régi zenészeket és a novemberben csatlakozó új tagokat. Díszvendégük Balázs Árpád Pro Urbe-díjas zeneszerző volt, így a koncert első felében az ő szerzeményei csendültek fel. De emellett igazi világ körüli útra invitáltuk a hallgatóságot, filmzenékkel, indulókkal, latin ritmusokkal.

Ha valahol fúvószenekar kezd játszani, mindig nagy tömeg gyűlik össze. Minek köszönhető ez a siker?

Esetünkben a fentebb említett közösségi szellemnek. Nem csupán iskolai zenekar vagyunk, hanem 365 napos együttes, a nyári szünet alatt sem pihenünk. Aztán persze kell egy kis szigor is, amit én testesítek meg (nevet)! Igyekszünk mindig tematikusan felépíteni a műsorainkat, hogy azok passzoljanak az adott eseményhez, helyszínhez. Kell igény a színvonalat illetően, ami szerencsére az Egressy Fúvószenekar tagjaiban megvan. Mindig jobbnak és jobbnak kell lenni. Egy jó műsorpolitikával a közönség zenei ízlése formálható. Mi ezt szerencsére elértük.

Adja magát a kérdés, mik a tervek a következő 20 évre?

Ha minden jól megy, akkor pont 20 év múlva megyek nyugdíjba, tehát addig még tudom vezetni a zenekart. (nevet). Szeretnénk a város zenekarává váln, ez biztosabb hátteret adna, ami megalapozná a további éveket. Ezúton is szeretném megköszönni az iskola és a város vezetésének a rengeteg segítséget Ami a rövidebb távú célokat illeti, jövőre Erdélybe készülünk fúvós fesztiválra, illetve 2019 és 2020 között a testvérvárosokból szeretnénk többet is meglátogatni.

A teltház előtt adott gálán közreműködött a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont Leánykara, Budapestrő, a Felsőgallai Széchenyi István Általános Iskola -, a Feszty Árpád Általános Iskola -, valamint Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola kórusa és az Egressy Béni Zeneiskola gyermekkara.

Az ünnepségen díszvendége Balázs Árpád Erkel- és Magyar Örökség-díjas zeneszerző, az Európai Tudományos- és Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Fúvószenei- és Mazsorett Szövetség alapító örökös elnöke, hat város díszpolgára és több település - többek közt - Komárom Pro Urbe díjas zeneszerzője volt.

A gálán részt vett Hozák Adrienn az Egressy Béni zeneiskola igazgatónője, valamint Méry Anasztázia, az iskola korábbi intézményvezetője is.

A köszöntőt Dohos László Liszt-díjas karnagy, a Magyar Honvédség nyugalmazott főkarmestere, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti karának docense, a Magyar Fúvós Szövetség tiszteletbeli elnöke mondta.

Dr. Molnár Attila polgármester szavait dr. Kreft-Horváth Loránd alpolgármester tolmácsolta:

Komárom polgármestereként rendkívül büszke vagyok arra, hogy városunk kulturális élete színes, gazdag és magas színvonalú. Mindebben pedig elévülhetetlen érdeme van az Egressy Béni Alapfokú Művészeti Iskolának, illetve a most 20. születésnapját ünneplő Komáromi Egressy Fúvószenekarnak!

A zenekar az elmúlt két évtizedben számos pódiumon öregbítette városunk hírnevét. Mindenütt teltházas, nagysikerű koncertet aratva. Megmutatták, hogy a zene legyen az könnyű, vagy épp komoly egyetemes értékű üzenetet közvetít, egyetemes nyelven szól.

A Komáromi Egressy Fúvószenekar pedig magas fokon ismeri ezt a nyelvet és képes átadni a lélekhez szóló muzsika üzenetét nekünk, a közönségnek.

A Komáromi Egressy Fúvószenekart mindig élmény hallgatni, legyen az a Komáromi Napok nyitórendezvénye, vagy épp az immár hagyományos városi fúvóstalálkozó. A sok együtt töltött feledhetetlen pillanaton túl köszönöm Szabó Ferenc karnagy úrnak, hogy annyi éven át rendíthetetlenül építette ezt a közösséget, a zene iránti mélységes alázattal, mégis keménykezűen, vasakarattal, tekintét mindig a célon tartva!

Végezetül engedjék meg, hogy egy másik neves születésnaposról is megemlékezzek. Idén 135 éve született a háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA elnöke, Kodály Zoltán. Mára szállóigévé vált egyik híres mondata: „Legyen a zene mindenkié!” E gondolat jegyében köszönöm a Komáromi Egressy Fúvószenekarnak, hogy elhozzák nekünk komáromiaknak a muzsikát, az önkormányzat pedig a továbbiakban is minden eszközzel igyekszik támogatni a zenekar működését.

Boldog születésnapot kívánok!

Isten éltesse a Komáromi Egressy Fúvószenekart!

Fúvószenekari gálakoncert az észak-komáromi Városi Művelődési Központban. 2017. október 21. szombat, 17.00 óra. Díszvendég: Balázs Árpád zeneszerző.

2017 október 17-e piros betűs ünnepként vonul majd be városunk krónikájába. Ezen a napon Orbán Viktor hazánk-, és Robert Fico Szlovákia miniszterelnöke közösen nyitották meg az új Duna híd projektet a Monostori erőd Dunai bástyájánál. A tervezett híd a komáromi vasúti összekötőtől nyugatra épül meg, elkerülve mindkét oldalon Komárom belvárosát. A híd tovább erősíti a felvidéki magyarság legnagyobb központjának számító Észak-Komárom és az anyaország kapcsolatát.

– Az új komáromi Duna-híd legyen annak a jelképe, hogy mi megvédjük Európa külső határait és továbbra is nyitva tartjuk a belső határokat – fogalmazott ünnepi beszédében Orbán Viktor miniszterelnök, majd hozzátette: a híd építése bizonyíték arra, hogy szlovákok és magyarok európai polgárként átjárható, bejárható Európában hisznek.

- A visegrádi együttműködés erős alapokon nyugszik, mert olyan vezetők állnak a közép-európai országok élén, akik a saját hazájukon túl Közép-Európában is gondolkodnak – jelentette ki.

Robert Fico szlovák miniszterelnök a két ország közötti jó kapcsolatokat méltatva kijelentette: Orbán Viktor és ő is olyan politikus, aki, ha kezet ad valamire, az érvényes másnap is, ez pedig ritka Európában.

– Korábban soha nem voltak olyan jók a szlovák-magyar kapcsolatok, mint most, és az új Duna híd jelképe lehet annak, hogy ezeknek a kapcsolatoknak a jobbá tételét mindkét fél komolyan veszi – jelentette ki a szlovák kormányfő, aki felidézte: a jelenlegi híd még az Osztrák-Magyar monarchia idejében épült, és bízik benne, hogy az új híd, amelyet most a magyarok és a szlovákok közösen felépítenek, legalább annyi ideig szolgál majd, mint az, amelynek a feladatait átveszi.

Az új híddal kapcsolatban dr. Molnár Attila polgármester korábban elmondta, városunk történelmi időket él; 6 – 8 év alatt mintegy 70 milliárd forint fejlesztési forrás érkezik hozzánk, erre pedig ilyen rövid időtávon még sosem volt példa Komárom életében. A polgármester köszönetet mondott a kormányzatnak, valamint mindazon szervezeteknek, amelyek részt vettek a híd megépítésének szakmai előkészítésében. A városvezető hangsúlyozta, a híd olyan mértékű fellendülést hozhat a város életében, amelyet jelenleg még el sem tudunk képzelni. A következő évek, évtizedek a hídnak köszönhetően minden bizonnyal a gazdasági, turisztikai és társadalmi kapcsolatok erősödéséről fognak szólni.

Czunyiné dr. Bertalan Judit térségünk országgyűlési képviselője a nyitórendezvény kapcsán elmondta, az új híd nem csupán a Komáromiak számára nyit új távlatokat, de a térség számára is további fellendülést hozhat, hiszen a leendő új átkelő léte dinamikus gazdasági kapcsolatokat hordoz magában.

A híd története:

Egy új közúti, Észak-Komáromot és Dél-Komáromot összekapcsoló híd építésének lehetősége még az ezredforduló előtt merült fel. Az igény elsősorban gazdasági természetű volt, hiszen Komárom stratégiai helyen, Győr és Budapest, valamint Érsekújvár és Székesfehérvár között félúton fekszik; fontos tranzitcsomópont. A beruházást forgalomtechnikai okok is mozgatták, hiszen a dél-komáromi ipari park nagyszámú munkaerőt vonz északról, ez pedig minden korábbinál nagyobb forgalomnövekedést, zaj és porterhelést jelentett nemcsak a városlakók, de a több mint 120 éves Erzsébet híd számára is. Ez utóbbi hidat ugyan bő egy évtizede felújították, de rajta 22 tonnás súlykorlátozás van érvényben, emiatt a két ország közti teherforgalom csak nagy kerülővel, Vámosszabadi illetve Esztergom felé kerülve keresztezheti a Dunát.

A most épülő híd teherbírása már lehetővé fogja tenni a nehézgépjármű-forgalom átvezetését, így tehermentesítheti a belvárosok átmenő forgalmát, valamint az Erzsébet-hidat.

A tervezés

Az építés előkészítésének kezdetén a híd helyének kijelölése jelentette a legnagyobb problémát, hiszen azt egy elkerülő úttal be kellett kapcsolni a már meglévő úthálózatba. Többfordulós egyeztetés után végül a nyugati nyomvonalváltozatban sikerült megállapodni, így az új közúti, gyalogos és kerékpáros forgalmat is biztosító Duna-híd a magyar oldalon időközben megépült 131-es főút, és ezáltal a déli elkerülő út meghosszabbítása lesz; míg a szlovák oldalon az I/63. számú úthoz csatlakozik majd be.

Az INTERREG programban 2006-ban Észak- és Dél-Komárom támogatást kapott a tervezett új Duna-híddal kapcsolatos munkákra. A két ország összesen. 1,8 millió € támogatást nyert el, amelyből 2006 márciusától kezdődően közösen valósították meg az előkészítő tervezési feladatokat. A 2007-ig elkészített tervek alapján az új komáromi híd ferde-kábeles közúti Duna-híd lesz.

Az átkelő építése néhány év kihagyás után új lendületet vett 2011 és 2012 között. Az államközi szerződések előkészítését, valamint a kétoldali munkabizottságok üléseit 2012. október 3-án Pilisszentkereszten véglegesítette az Orbán Viktor és Robert Fico miniszterelnökök által aláírt megállapodás.

2013. november 27-én tartotta első ülését az új Duna-híd építési feladatait összehangoló kétoldalú szakértői munkacsoport. A várható beruházási költséget ekkor 25 milliárd forintra becsülték, a híd kivitelezésének indítását pedig 2016-ra datálták.

Tavaly januárban ismertették, hogy a beruházás vezető partnere hazánk. Februárban jelentették be, hogy a projekt megkapta a támogatást az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretéből.

Idén májusában vált ismertté, hogy 2017 második felében megkezdődhet a komáromi új Duna híd építése. A kivitelezés nettó összege mintegy 28 milliárd forint.

(Forrás: MTI / kemma.hu / wikipedia)

Ahogy arról korábban már beszámoltunk az idei megyei Príma Gálán Príma Különdíjban részesült a szőnyi Duna Népdalkör. A hagyományőrző kórust ezúttal dr. Molnár Attila polgármester, valamint dr. Kreft-Horváth Loránd, Czita János és Turi Bálint alpolgármesterek, illetve Takács József önkormányzati képviselő fogadta a Városháza dísztermében.

A helyszínen a népdalkör valamennyi tagja szimbolikusan is átvehette a különdíjat, valamint ezen alkalomból került sor a polgármesteri díszoklevél átnyújtására, illetve a kórusnak szánt további támogatás bejelentésére is.

Dr. Molnár Attila hangsúlyozta, városunkban reneszánszát éli a közösségi élet szerveződése, a Duna Népdalkör tevékenysége pedig nem csupán példaként állítható valamennyi elé, de a felvidéki népdalkincs ápolásával kultúrmissziós tevékenységet is ellátnak.

A fogadáson jelen volt a Nyikus Anna a szőnyi Petőfi Sándor Művelődési Ház vezetője, valamint Kerekes Tibor a szőnyi Kulturális Egyesület elnöke is.