Komárom és Környéke Önkormányzati Társulás portál

Fejlesztés beruházást, és beruházás fejlesztést ér városunkban. Dr. Molnár Attila szerint történelmi időket él Komárom, hiszen arra talán még soha nem volt példa, hogy 6-8 éves időszak alatt ennyi fejlesztési forrás érkezzen hozzánk.

- Polgármester úr nemrég helyezték le a Csillag erőd alapkövét. Mikorra várható a komplexum elkészülése?

-Komáromot az erődök városaként is szokták emlegetni, épp ezért örömteli, hogy az elmúlt években nagy arányú felújításon átesett Monostori erőd mellett most a Csillag erődöt is átépítik. A Liget Projekt részeként zajló, közel 6 milliárd forintos rekonstrukció után itt kap majd elhelyezést a Szépművészeti Múzeum mintegy 300 darabot számláló szobormásolat-parkja. Ilyen jellegű épületegyüttes, egy ilyen ékszerdoboz Közép-Európában egyedülálló. A beruházás nemcsak új munkahelyeket teremt, de a turizmus, az idegenforgalom és a helyi adóbevételek tekintetében is új távlatokat nyit városunk életében.

- Néhány nappal ezelőtt Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselőnek, és Popovics Györgynek, a megyei közgyűlés elnökének társaságában jelentett be két nagy nyertes pályázatot…

- Az egyik kiírás a városi geotermikus energia felhasználásának elindításához, a másik pedig a volt kombinát átépítéséhez, illetve a múzeum átköltöztetéséhez nyújt támogatást, összesen mintegy 800 millió forint összegben, melyhez az önkormányzat további több százmilliós nagyságrendű önrészt biztosít. A geoprojekt megvalósulása után a sportcsarnok, valamint a Brigetio Gyógyfürdő épületegyüttesének fűtésére használhatjuk majd a városunk alól feltörő termálvizet. Új kutat is fúrunk, hogy a jelenleg egy kútról üzemelő fürdő biztonságosan működhessen. A múzeum átköltöztetésével egyidejűleg az ELTE régészeti tanszékének tudásbázisát, oktatási központját is kialakítjuk a volt kombinát épületében, így jogosultak leszünk az egyetemi város cím használatára, továbbá ugyanezen projektben felújítjuk a volt KRESZ- park zöldfelületét is.

- Polgármester úr, milyen további pályázatok vannak benyújtva, melyek azok a területek, ahol számíthatunk még további fejlesztésekre?

- Rövid időn belül nyújtjuk be azt a pályázatot, mely a Brigetio Látogatóközpont megépítését célozza. A közel félmilliárd forintos létesítmény a néhány évvel ezelőtt feltárt, Európában egyedülálló ókori fürdőkomplexum fölé épülne. Célunk, hogy a limes vonala a világörökség részévé váljon, ebben Komáromnak meghatározó szerep jut. A további már benyújtott pályázatokból tervezzük felújítani a bölcsőde épületét, létrehozni egy nonprofit szolgáltató házat a volt Raksped területén, ahová a későbbiekben a Tám-pont Család- és Gyermekjóléti Intézmény költözne át. Megvalósulna továbbá a Jókai Gimnázium energetikai korszerűsítése, a Jókai liget zöldfelületeinek és infrastruktúrájának felújítása is. Érdekesség, hogy a liget volt salakpályáján interaktív játszótér épülhet, mely az észak-komáromi Öreg várat mutatja be. Az inkubátorházak fejlesztését célzó projekt nemcsak az induló vállalkozások segítését tenné lehetővé az ipari parkban, de az ott lévő záportározó dunai kivezetését is megoldaná. Nagy öröm, hogy az elmúlt időszakban megépült a Bozsik József Általános Iskola új rekortán kézilabdapályája, illetve előkészület alatt van két további pálya megépítése is. A Selye János Kórházban is végéhez közeledik a tavaly decemberben bejelentett több mint 100 millió forintos fejlesztés, amely mind a betegellátás, mind a kórház hosszú távú működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Az elmúlt két és fél évben mintegy 1 milliárd forintot sikerült a kórház fejlesztésére fordítani. Városunknak ismét a maximálisan folyósítható 200 millió forintot sikerült elnyernie a kormányzat által a jól gazdálkodó önkormányzatok részére kiírt alapból. Az összegből már folyik a szőnyi városrészen a Templom köz és az Erkel Ferenc utca felújítása, Komáromban az Asztalos Béla utca rendbetétele, Koppánymonostoron pedig a Munkácsy utcát építik a szakemberek. Ezek mellett sor kerül még további út és járdaszakaszok felújítására is Bár nem az önkormányzat, hanem a Magyar Közút fenntartásába tartozik, de sürgetjük a Monostori erődnél, a sorompónál a rakpartra tartó kanyarodósáv megépítését, a Kossuth utca felújítását, valamint a Duna Áruházzal szemközti buszöböl felújítását is.

- Újra elkezdődtek a bejárások, mik a tapasztalatok…?

- Eddig a Csillag lakótelep, a MOL városrész, a Gábor Áron és Madách utca környéke, valamint Koppánymonostor került sorra, de augusztus második felétől, illetve az ősztől tervezzük a további bejárásokat is. Egy-egy ilyen alkalommal a komáromiak személyesen mondhatják el véleményüket, tapasztalataikat, észrevételeiket, mi pedig kollégáimmal megpróbáljuk megvalósítani a javaslatokat. A legtöbb észrevételt a parkolással, az utak, utcák, zöldfelületek állapotával, a biztonsággal, illetve egyes vendéglátóegységek esetleges zajterhelésével összefüggésben kapom.

- Nagy beruházással kezdtük, fejezzük is be egy nagy beruházással. Hogy áll, illetve mikor áll az új komáromi Duna-híd?

- A kivitelező cég kiválasztása megtörtént, zajlik a munkaterület átadása. Legfrissebb információim szerint az alapkő letételére szeptember első felében kerülhet sor, a híd pedig 2019-re készül el. Az új átkelő egyelőre még felfoghatatlan távlatokat nyit városunk életében gazdaságilag, mind kulturálisan, és a társadalmi élet egyéb területein is.

Minden év július elseje a magyar egészségügy legnagyobb ünnepe. Ezen a napon született Semmelweis Ignác, az anyák megmentője. Városunk egészségügyi dolgozói a Monostori erődben ünnepeltek. Ez alkalomból került sor Komárom Város Egészségügyi Díjának átadására is, melyet idén dr. Pusztai Ferenc sebész főorvos és Csanda István mentő gépkocsivezető vehetett át.

Dr. Pusztai Ferenc

1953. december 30-án született Szőnyben, tisztviselő család idősebb gyerekeként. A Pécsi Orvostudományi Egyetemre 1974-ben nyert felvételt. A diploma megszerzése után megyei ösztöndíjasként került a Komáromi Kórház, a későbbi nevén Selye János Kórház sebészeti osztályára. 1980. október 1-je óta az intézmény orvosa. 1985 tavaszán szakvizsgázott általános sebészetből. Rövidesen alorvosi majd később főorvosi kinevezést kapott. Orvos gyakornok volt 1986-ban a Győri Petz Aladár Kórház Érsebészetén. A sebészeti osztályon folyó tudományos munkában is részt vett, közlemények megírásában, kiadásában nyújtott segítséget és gyógyszerkísérleti munkában is részt vett. A kórház átszervezése után az Egynpos Sebészeti Osztály vezetője lett.

Csanda István

1957. november 10-én született Szőnyben. Középfokú tanulmányait kiváló eredménnyel végezve autószerelő szakképzettséget szerzett, a komáromi állami gazdaságnál helyezkedett el. 1977-ben sikeres érettségi vizsgát tett. 1980-ban került az Országos Mentőszolgálathoz gépkocsivezetőnek, ahol megszakítás nélkül egészen nyugdíjba vonulásáig, 2016 szeptemberéig szolgálta és segítette a komáromi és környékbeli bajbajutottakat. Elismerésben részesült az eltelt évek alatt balesetmentesen levezetett több mint félmillió kilométerért, megválasztották az év mentőgépkocsi-vezetőjének. Főigazgatói dicséretben részesült, s kitüntetést vehetett át a Parlamentben is.

A megjelenteket dr. Molnár Attila polgármester, dr. Kreft-Horváth Loránd alpolgármester, dr. Gordán Ildikó, az alapellátás vezetője, dr. Ferencz Péter kórházigazgató és Kurdi Balázs, a mentőállomás vezetője köszöntötte.

Szenzációs világcsúccsal győzött Péni István, Vas Péter és Pekler Zalán a férfi kisöbű szabadpuska 50 méteres 3×40 lövéses számának csapatversenyében a Suhlban rendezett junior sportlövő-világbajnokságon.

A Péni István, Vas Péter, Pekler Zalán alkotta trió 3512 kört ért el, 31 körös, óriási fölénnyel lett világbajnok a második és harmadik helyen végzett horvát és finn csapat előtt. Az új világcsúcs 8 körrel adta át a múltnak a kínai csapat 2013-as kimagasló eredményét.

A magyar puskások (aki közül Pekler Zalán és Vas Péter a komáromi Finomító SLK versenyzője) komoly bravúrt bemutatva jutottak be mindhárman az egyéni nyolcas fináléba. Péni 1179 körrel a legjobb volt a mezőnyben, míg Vas Péter 1167 körrel a hatodik, Pekler Zalán pedig 1166-tal a hetedik legjobb eredménnyel kvalifikálta magát a világ 8 legjobbja közé. A döntőben mindegyik versenyzőnknek hiányzott egy kis plusz a dobogóhoz, így Vas az ötödik, Péni a hatodik, míg Pekler a nyolcadik helyen zárta a számot.

(Forrás:kemma.hu)

Két sikeres pályázatról számolt be térségünk országgyűlési képviselője, Czunyiné dr. Bertalan Judit, Popovics György megyei elnök és dr. Molnár Attila polgármester a június 28-ai Városházán tartott közös sajtótájékoztatón. Az összesen több mint 750 millió forint értékű támogatásoknak, valamint a hozzájuk tett saját forrásoknak köszönhetően hamarosan kezdődik a volt mezőgazdasági kombinát átépítése, valamint megvalósul a geotermikus hőellátó rendszer kiépítése is.

A sajtótájékoztatón Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy míg 2010 környékén az önkormányzat azon dolgozott, hogy gazdasági működőképességét megteremtse és stabilitását visszaállítsa, az elmúlt öt évben városunk soha nem látott fejlődésen ment keresztül.

- Köszönhető ez a kormányzat támogatásának és a városvezetés tudatos döntéseinek. Komárom valóban a fejlődés útjára lépett - hangsúlyozta az országgyűlési képviselő.

- 250 millió forintos támogatással kezdődhet meg hamarosan a volt mezőgazdasági kombinát épületének felújítása, valamint közel fél milliárdos forrás érkezik a geotermikus hőellátó rendszer kiépítésére. Az egykori mezőgazdasági kombinát 2013-ban került az önkormányzat tulajdonába, azóta kerestük a megfelelő funkciót az épület számára. A nyertes pályázatnak köszönhetően ide költözik majd át a Klapka György Múzeum és itt jön létre az ELTE régészeti tanszékének tudásközpontja. Komárom ezzel felkerül a felsőoktatás térképére, és jogosultak leszünk az egyetemi város cím használatára. Az önkormányzat mindkét nyertes projekthez önrészt is biztosít.

A geotermikus hőellátó rendszer kiépítése egyrészt lehetővé teszi, hogy a Brigetio Gyógyfürdő számára még egy kutat fúrassunk, ezzel is segítve a biztonságos működést, illetve a termálvíz hőenergiáját a jövőben a fürdőben és a Sportcsarnokban is hasznosítani tudjuk - magyarázta a polgármester.

- Mindkét pályázat esetében már megköthető a szerződés, így a megvalósítás hamarosan elindulhat – tette hozzá Popovics György megyei elnök.

A napokban több örömteli pillanatnak is tanúi lehettünk. Dr. Molnár Attila polgármester otthonában köszöntötte fel Czeglédi Józsefné Török Ilonát és Dulai János bácsit, akik 90. illetve 95. születésnapjukat ünnepelték. A szépkorúak az ajándékcsomagon túl még a miniszterelnök jókívánságait is átvehették.

Ilonka néni 1928-ban született Tatabányán. Tízen voltak testvérek, így bár a család nagy volt, ők sohasem nélkülöztek, hiszen édesapjuk kovácsként dolgozott, biztosítva számukra a mindennapi betevőt. Édesanyjuk elsősorban a gyermekek felnevelésében és a háztartás vezetésében jeleskedett.

- Édesanyám otthon sütötte a kenyeret, hetente hatszor és 10 literes fazékban főtt az étel. Édesapám a háborúban megsebesült, kétszer lőtték át a térdét és egyszer a nyakát, de szerencsére felépült – emlékezett vissza Ilonka néni, aki hosszú élete során kétszer ment férjhez.

Először 1948-ban, ebből a házasságból 2 fia és egy lánya született, majd férje elvesztése után másodszor is megházasodott. Erre 1965-ben került sor. Ebből a kapcsolatból egy fia és egy lánya született.

Dolgozott a lengyárban, a Molajban és a postán is, illetve tíz esztendőn át édesapja legendás fagylaltozójában.

- Sok szomorú, de sok boldog pillanat is ért az életben. Nem gondoltam volna soha, hogy megérem a 90 esztendőt. Jól érzem magam, csak nagyon nehezen tudok járni – tette hozzá az ünnepelt, akinek azért igen tevékenyen telnek a mindennapjai. Sokat olvas, szeret keresztrejtvényt fejteni és még a számítógéphez is ért, amin gyakran játszik.

A napokban ünnepelte 95. születésnapját Dulai János is. A szépkorú komáromi lakost a jubileum alkalmából dr. Molnár Attila polgármester és Hamrák Zsófia képviselőasszony köszöntötte. János bácsit sokan ismerik a városban, hiszen juhászként dolgozott, de híres volt rigmusairól, szép hangjáról és fafaragásairól is.

Dulai János 1922-ben látta meg a napvilágot az alföldi rónaságon. Munkája miatt az ország valamennyi szegletében megfordult, a Dunántúlra 1952-ben érkezett meg feleségével, akivel 62 évig éltek boldog házasságban. Három gyermekük született, egy lány és két fiú. János bácsi szép népes családdal büszkélkedhet, hiszen van 6 unokája és 6 dédunokája.

- Nagyon szerettem a juhászkodást. Emellett rengeteget faragtam. Ma már nem tudok, mert nem látok rendesen. Nyolc éves koromban elveszítettem az egyik szememet, de ennek ellenére még jogosítványt is szereztem és sokáig vezettem – tudtuk meg János bácsitól, aki a nyugdíjas otthon napközi otthonának aktív tagja.

Régebben, míg hallása engedte, sokat énekelt. A különböző dalok és rigmusok szövegére a mai napig tisztán emlékszik. Hangszereken is játszott, elsősorban klarinéton és citerán. Rossz hallásán és látásán kívül János bácsi jó egészségi és szellemi állapotnak örvend.